Kritikussá vált a helyzet: összeomolhat a tó, a turizmusa már haldoklik

HelloVidék   
  Megosztom
Kritikussá vált a helyzet: összeomolhat a tó, a turizmusa már haldoklik

Ökológiai katasztrófa fenyeget a Velencei-tónál, aminek komoly gazdasági és társadalmi következményei lesznek. A helyi turizmus már összeomlóban van, számolt be a helyzet súlyosságáról a Népszava.

Nekem ez az utolsó csepp a pohárban

- mondta a Velencei-tó partján az egyik étterem üzemeltetője a lapnak, aki azt állította, a napokban újra megnyitott agárdi szabadstrandon a nyaralási szezonban akár tízezren is megfordulnak, ám múlt hét csütörtökön alig pár tucat ember lézengett a területen, írja a Népszava.

Egy hete a vízügy négy strandot is lezárt a vízminőségi problémákra hivatkozva, a portálnak nyilatkozó vendéglátós szerint ez elriasztotta a turistákat. De nemcsak a víz minőségével kapcsolatos – a helyiek szerint nem túl szakszerűen kivitelezett – vizsgálatok tántorították el a fürdőzőket: a szezon elején a teljes médiát bejárta a hír a tömeges halpusztulásról.

Az utóbbi években jelentős és komoly vitákat kiváltó építkezések zajlottak a Velencei-tónál, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az agárdi partvonalon, amíg a szem ellát, mindenütt térkő, amit lehetett lebetonoztak, a vízbe vörösmészkövet, helyenként építési hulladékot szórtak. Mi több, a partvonalra szélfogó betonkaréjt húztak, amire a helyiek ironikusan megjegyzik: majd megvédi őket, ha jön a cunami.

Az Európai Unió környezetvédelmi alapjából 13 milliárd forintot betonozásra és térkövezésre költöttek el a Velencei-tónál, de a vízpótlás rendezése nem történt meg, átlagosan 53 centiméterrel van lentebb a vízszint annál, mint aminek elérésekor elvileg be kellene avatkozni. Jelen állás szerint 13 millió köbmétert kellene beletölteni a nyári minimum eléréséhez, de a környező víztárolókban sincs elég víz ehhez.

A szennyvízelvezetés problémája sem teljes körűen megoldott, a helyiek közül többen is azt mondták: ez lehet az oka a mostani vízminőségi gondoknak is. A nagy esőzések idején a túlterhelt hálózatokból szennyvíz kerülhet a tóba, aminek szerves anyaga felhalmozódik a sekély részeken. De nemcsak a tóval vannak gondok, hanem a környező vidékkel is: a dinnyési madárrezervátum nádasa csonttá száradt, a nemrég uniós pénzből épített halivadék-nevelőnek szánt tavak szinte teljesen kiapadtak.

Palackokkal hordott vizet a tóba közel száz tüntető szombaton. A Civilek a Velencei-tóért Facebook-csoport ezzel az akcióval az áldatlan állapotokra akarta felhívni a figyelmet. Vas Péter, az egyik szervező elmondta a lapnak: egy évvel ezelőtt volt egy demonstrációnk, amikor is a Velencei-tó állapotának megőrzése érdekében egy 10 pontból álló petícióhoz gyűjtöttük aláírásokat.

Az ország harmadik legnagyobb tavának nincs szakértője, jó ideje senki nem foglalkozik azzal, hogy tudományos kutatásokat végezzen, vizsgálja a tóban lejátszódó ökológiai folyamatokat

– legalábbis ezt állította a Népszavának több limnológus is, akiket azért kerestek meg, hogy kiderítsék, emberkéz okozta katasztrófáról van-e szó, vagy mindez természetes folyamat, esetleg e kettőnek az elegye.

A szakemberek azt monták, a Velencei-tó extrém módon kiszolgáltatott a melegnek: természetes vízutánpótlása alig van, a vízgyűjtő területe kicsi. A viszonylag hideg tavasz után hirtelen zúdult rá a területre az aszály és az extrém forróság, így gyorsan felmelegedtek a parti vizek. Bár a vízügy szerint a nyáreleji halpusztulást az oxigénhiány okozta, de az extrém meleg is gond: a toxicitás a hőmérséklettel együtt nő, ami hamar kipusztíthat minden magasabb rendű életet.

Egy normális országban, egy olyan léptékű regionális probléma esetén, mint amilyen az idén kialakult a tónál, a kormányzatnak azonnal meg kellene bíznia valamelyik kutatóhelyet, hogy tárja fel a problémákat, a következő években várható további fejleményeket, majd tegyen javaslatokat a helyzet kezelésére

– mondta a Népszavának az egyik szakértő. Ám egyelőre a helyieknek be kell érniük a politikusi nyilatkozatokkal az állítólagos vízpótlásról. Ezekkel kapcsolatban a Népszava megkereste az összes érintett tárcát azzal a kérdéssel, hogyan képzelik el a vízpótlás műszaki, illetve gazdasági részleteit, ám egyedül a belügy válaszolt, amely viszont nem hallott az erről szóló július eleji kormányzati bejelentésről.

A vízpótlásról korábban nyilatkozó térségi fideszes országgyűlési képviselő, Tessely Zoltán a Pecaverzumnak csütörtökön azt mondta, hogy a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs már tárgyalta a pótlással kapcsolatos kormányelőterjesztést. Tessely elismerte, nem biztos, hogy helyes lenne a pótlást karsztvízzel megoldani, és az sem jelentene megoldást, ha a Pátkai- és a Zámolyi-víztározók vizét teljesen leengednék, mert így csak "négy centit emelkedne a Velencei-tó vízszintje, és most hiányzik belőle nyolcvan”.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

velencei-tó

turizmus

ökoszisztéma

halpusztulás

ökológiai katasztrófa

összeomlás