Kritikussá vált a helyzet: összeomolhat a tó, a turizmusa már haldoklik

Nekem ez az utolsó csepp a pohárban

- mondta a Velencei-tó partján az egyik étterem üzemeltetője a lapnak, aki azt állította, a napokban újra megnyitott agárdi szabadstrandon a nyaralási szezonban akár tízezren is megfordulnak, ám múlt hét csütörtökön alig pár tucat ember lézengett a területen, írja a Népszava.

Egy hete a vízügy négy strandot is lezárt a vízminőségi problémákra hivatkozva, a portálnak nyilatkozó vendéglátós szerint ez elriasztotta a turistákat. De nemcsak a víz minőségével kapcsolatos – a helyiek szerint nem túl szakszerűen kivitelezett – vizsgálatok tántorították el a fürdőzőket: a szezon elején a teljes médiát bejárta a hír a tömeges halpusztulásról.

Mindez nagyon rosszul érinti a tóparti vendéglátósokat, hisz az elmúlt másfél évben a három járványhullám miatt egyébként is hatalmas volt a bevételkiesésük.

Az utóbbi években jelentős és komoly vitákat kiváltó építkezések zajlottak a Velencei-tónál, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az agárdi partvonalon, amíg a szem ellát, mindenütt térkő, amit lehetett lebetonoztak, a vízbe vörösmészkövet, helyenként építési hulladékot szórtak. Mi több, a partvonalra szélfogó betonkaréjt húztak, amire a helyiek ironikusan megjegyzik: majd megvédi őket, ha jön a cunami.

Az Európai Unió környezetvédelmi alapjából 13 milliárd forintot betonozásra és térkövezésre költöttek el a Velencei-tónál, de a vízpótlás rendezése nem történt meg, átlagosan 53 centiméterrel van lentebb a vízszint annál, mint aminek elérésekor elvileg be kellene avatkozni. Jelen állás szerint 13 millió köbmétert kellene beletölteni a nyári minimum eléréséhez, de a környező víztárolókban sincs elég víz ehhez.

A szennyvízelvezetés problémája sem teljes körűen megoldott, a helyiek közül többen is azt mondták: ez lehet az oka a mostani vízminőségi gondoknak is. A nagy esőzések idején a túlterhelt hálózatokból szennyvíz kerülhet a tóba, aminek szerves anyaga felhalmozódik a sekély részeken. De nemcsak a tóval vannak gondok, hanem a környező vidékkel is: a dinnyési madárrezervátum nádasa csonttá száradt, a nemrég uniós pénzből épített halivadék-nevelőnek szánt tavak szinte teljesen kiapadtak.

Palackokkal hordott vizet a tóba közel száz tüntető szombaton. A Civilek a Velencei-tóért Facebook-csoport ezzel az akcióval az áldatlan állapotokra akarta felhívni a figyelmet. Vas Péter, az egyik szervező elmondta a lapnak: egy évvel ezelőtt volt egy demonstrációnk, amikor is a Velencei-tó állapotának megőrzése érdekében egy 10 pontból álló petícióhoz gyűjtöttük aláírásokat.

Vas Péter szerint ugyanis míg a vízügyi igazgatóság hivatalos adatai szerint a Velencei-tó 46 százaléka hiányzik, a politikusok mostanáig nem csináltak semmit, pedig fontos lenne, hogy ebben az ügyben azonnal intézkedjenek.

Az ország harmadik legnagyobb tavának nincs szakértője, jó ideje senki nem foglalkozik azzal, hogy tudományos kutatásokat végezzen, vizsgálja a tóban lejátszódó ökológiai folyamatokat

– legalábbis ezt állította a Népszavának több limnológus is, akiket azért kerestek meg, hogy kiderítsék, emberkéz okozta katasztrófáról van-e szó, vagy mindez természetes folyamat, esetleg e kettőnek az elegye.

A szakemberek azt monták, a Velencei-tó extrém módon kiszolgáltatott a melegnek: természetes vízutánpótlása alig van, a vízgyűjtő területe kicsi. A viszonylag hideg tavasz után hirtelen zúdult rá a területre az aszály és az extrém forróság, így gyorsan felmelegedtek a parti vizek. Bár a vízügy szerint a nyáreleji halpusztulást az oxigénhiány okozta, de az extrém meleg is gond: a toxicitás a hőmérséklettel együtt nő, ami hamar kipusztíthat minden magasabb rendű életet.

Egy normális országban, egy olyan léptékű regionális probléma esetén, mint amilyen az idén kialakult a tónál, a kormányzatnak azonnal meg kellene bíznia valamelyik kutatóhelyet, hogy tárja fel a problémákat, a következő években várható további fejleményeket, majd tegyen javaslatokat a helyzet kezelésére

– mondta a Népszavának az egyik szakértő. Ám egyelőre a helyieknek be kell érniük a politikusi nyilatkozatokkal az állítólagos vízpótlásról. Ezekkel kapcsolatban a Népszava megkereste az összes érintett tárcát azzal a kérdéssel, hogyan képzelik el a vízpótlás műszaki, illetve gazdasági részleteit, ám egyedül a belügy válaszolt, amely viszont nem hallott az erről szóló július eleji kormányzati bejelentésről.

A vízpótlásról korábban nyilatkozó térségi fideszes országgyűlési képviselő, Tessely Zoltán a Pecaverzumnak csütörtökön azt mondta, hogy a Gazdaság Újraindításáért Felelős Operatív Törzs már tárgyalta a pótlással kapcsolatos kormányelőterjesztést. Tessely elismerte, nem biztos, hogy helyes lenne a pótlást karsztvízzel megoldani, és az sem jelentene megoldást, ha a Pátkai- és a Zámolyi-víztározók vizét teljesen leengednék, mert így csak "négy centit emelkedne a Velencei-tó vízszintje, és most hiányzik belőle nyolcvan”.

Címlapkép: Getty Images