Pórul járunk, ha hagyjuk: rengeteg zsírt és cukrot megesznek a magyar gyerekek

Kevesebb zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket és teljesértékű gabonát fogyasztanak a 4 és 10 év közötti magyar gyerekek az ajánlottnál, ugyanakkor a szükségesnél több zsírt és sót tartalmaz az étrendjük – állapítja meg friss, reprezentatív, a gyermekek táplálkozási szokásait vizsgáló kutatásában a Nestlé Hungária. A túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya továbbra is igen magas, a gyerekek 23 százaléka rendelkezik súlyfelesleggel. Emellett a szülők túlnyomó többsége úgy gondolja, hogy a közös főzés segíthet a gyerekekkel megszerettetni az egészségesebb alapanyagokat, azonban fontos lenne a szülői példamutatás, hiszen az óvodások és kisiskolások körében egyre inkább fellelhetők a felnőttek helytelen táplálkozási szokásai.

Túl kevés zöldség, gyümölcs, rost, tej- és tejtermék

Az óvodások és kisiskolások naponta átlagosan 263 gramm zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, ami továbbra is alig több, mint a fele a napi 400 grammos ajánlásnak. A táplálkozási naplók szerint a gyerekek mindössze 43 százaléka fogyasztott teljes értékű gabonát, így nem meglepő, hogy a kisiskolások közel harmadának az ajánlás 70 százalékát sem éri el a rostbevitele. Sárga Diána, a Nestlé Hungária dietetikusa szerint ez azért különösen aggasztó, mert a megfelelő mennyiségű zöldség- és gyümölcsfogyasztás elengedhetetlen a gyerekek egészséges immunrendszerének fenntartásához.

Jóval elmarad a kívánatos napi fél litertől a vizsgált korosztály tej- és tejtermék fogyasztása, ami miatt a csontfejlődésben fontos szerepet játszó kalciumból átlagosan több mint 20 százalékkal kevesebb jut a szervezetükbe az ajánlott napi bevitelnél.

Túl sok zsír és só, kicsit kevesebb cukor

Jócskán meghaladja az ajánlott mennyiséget a zsírfogyasztás. Ennek egyik oka, hogy hús- és felvágottfélékből is jellemzően a zsírosabb fajtákat eszik a gyerekek. Emiatt a kelleténél magasabb a 4 és 10 év közöttiek koleszterinbevitele is, miközben az úgynevezett omega-3 zsírsavak aránya messze nem kielégítő.

Nem rózsásabb a helyzet a kicsik sófogyasztásával sem: a felmérés szerint az ajánlott mennyiség 3-4-szerese jut a szervezetükbe. Ennek közel fele (41%) az ételek elkészítéséhez használt sóból, valamint az asztalra tett étel utánsózásából ered.

Bizakodásra ad okot, hogy a hozzáadott cukorból származó energia 11 százalékkal, 11,07 százalékra csökkent a 2014-ben végzett kutatáshoz képest, ez azonban kismértékben továbbra is meghaladja a WHO ajánlásában szereplő legfeljebb 10 százalékos mértéket.

A gyerekek negyede túlsúlyos vagy elhízott

A felmérés alapján a 4 és 10 év közötti túlsúlyos magyar gyerekek aránya továbbra is igen magas, a gyerekek 23 százalékának van súlyfeleslege. A túlsúly és elhízás aránya még magasabb (39%) azoknál a gyerekeknél, akik az ajánlottnál kevesebbet mozognak .

Szűcs Zsuzsanna, az MDOSZ elnöke szerint elkeserítő, hogy már ilyen fiatal korban is visszaköszönnek a felnőttek helytelen szokásai:

Különösen fontos, hogy megismerjük ezt a korosztályt, hiszen ebben a korban a leginkább fogékonyak az újdonságokra, nagyrészt ekkor alakulnak ki azok a táplálkozási szokások, melyek meghatározóak lesznek felnőtt korban is

Közös főzés: kellemeset a hasznossal

A szülők 76 százaléka egyetért azzal, hogy a közös főzés segít az egészségesebb alapanyagok elfogadtatásában, illetve szívesebben fogyasztják a gyerekek azt az ételt, amelynek az elkészítésében ők is részt vettek.

Biztató, hogy a kutatásban résztvevő gyerekek ötöde gyakran, 42 százalékuk pedig alkalmanként vesz részt az ételek elkészítésében, ahogyan az is, hogy a szülők 40 százaléka törekszik arra, hogy sok legyen a tányéron zöldségekből és gyümölcsökből

– véli Sárga Diána dietetikus.

A szakember szerint a közös főzés jó bevezető eszköz a gyerekek egészséges és változatos táplálásához, hiszen így könnyebb megismertetni és megszerettetni velük az egészségesebb alapanyagokat, mint például a zöldségeket vagy a gyümölcsöket. Sárga Diána azért is tulajdonít kiemelt fontosságot a közös élménynek, mert a kicsik helyes táplálkozási szokásainak kialakításában is kulcsszerepet kap a szülői példa. Ez egyformán érvényes a nyersanyagok kiválasztására és felhasználására, a konyhai eljárások továbbadására, vagy a családra jellemző étrendre.

Címlapkép: Getty Images