Fillérekből megvan ez a szuperzöldség: nő, mint a dudva, és őrülten egyszerű termeszteni

A mirelitet most hagyjuk, hiszen nyár közepe van, extrém esős napok után nő, mint a dudva a kertekben a friss spenót is! A Nagybani Piacon, a nyári szezon kellős közepén, 900-1000 forint között mérik kilóját. A szupermarketekben, valljuk be őszintén, még mindig horror ára van. Ha a kis dobozos bébispenótra vágyunk, és ha az 500-600 forintért kínált kiszerelést felszorozzuk, bizony 4500-5000 forint/kilós ár alatt meg sem állunk. Akkor inkább ültessünk a kiskertünkbe vagy a magaságyásba mi magunk spenótot, hiszen itt a másodvetés időszaka, még a tél beállta előtt többször is szüretelhetünk. De kereshetünk helyi termelőket is, náluk– online piactérben körbe nézve – szintén 800-900 Ft /kilós áron is vásárolhatunk. A spenótnál azonban, különösen, ha kisgyermeknek főzünk belőle, vigyázzunk arra, hogy vegyszermentes környezetben termeltet vásároljunk!

Így áll Európa a spenóttal

Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban a spenót termése növekvő tendenciát mutatott az elmúlt években, a tagországok 731 ezer tonna spenótot termeltek 2021-ben. A közösség belső piacán a friss spenót legnagyobb exportőre Olaszország (27,4 ezer tonna) volt 2022-ben, majd Spanyolország (20,8 ezer tonna) és Belgium (15,3 ezer tonna) következett a sorban. A friss spenót legnagyobb importőrének Belgium (33,7 ezer tonna) és Németország (18,8 ezer tonna) számított. Az unió külkereskedelmi egyenlege a friss spenót tekintetében pozitívan alakult 2022-ben, a harmadik országok (főként az Egyesült Királyság) felé 10 százalékkal (32,1 ezer tonnára) mérséklődött a friss spenót kiszállítása, elsősorban Spanyolországból és Olaszországból.

A fagyasztott spenótból legtöbbet, 104,2 ezer tonnát Belgium exportált a közösség belső piacára, Spanyolország és Hollandia szerezte meg a második és harmadik helyet jóval kisebb mennyiséggel: 17,6 és 16,6 ezer tonnával. A legnagyobb fagyasztott spenót-importőrök Németország (46 ezer tonna), Franciaország (22,8 ezer tonna) és Belgium (21,8 ezer tonna) voltak. Az unió fagyasztott spenót-külkereskedelmi egyenlege pozitív volt 2022-ben. A fagyasztott termék kivitele a harmadik országok felé 4 százalékkal 57,5 ezer tonnára nőtt 2022-ben az előző évihez képest.

Akár Popeye országa lehetnénk

Magyarországon a spenót az egyik legkorábbi szabadföldi zöldségféle. A KSH adatai szerint a spenót termése 11,7 ezer tonna volt 2021-ben, ami 35 százalékkal haladta meg a 2016–2020 közötti évek átlagát. A KSH adatai szerint a friss spenót külkereskedelmi egyenlege negatív volt, a behozatala 63 százalé-kal 418 tonnára nőtt 2022-ben az előző évihez képest, a legnagyobb mennyiség Spanyolországból érkezett (302 tonna). A kivitel – elsősorban Románia felé – 24 százalékkal 226 tonnára bővült ugyanekkor.

A fagyasztott spenót behozatala 18 százalékkal csökkent, 1,6 ezer tonnát tett ki 2022-ben. A legnagyobb beszállítók Csehország (540 tonna), Belgium (327 tonna) és Ausztria (285 tonna) voltak. Ugyanakkor a kivitel 60 százalékkal 1,05 ezer tonnára nőtt, a fő célpiacnak Németország számított. A fagyasztott spenót importjának értéke 8 százalékkal 465 millió forintra, míg az exportból származó bevétel 86 százalékkal 308 millió forintra emelkedett 2022-ben az előző évihez képest.

De hányféle spenót létezik?

A spenót (Spinacia oleracea) egy hűvös éghajlatot kedvelő növény, amelyet általában tavasszal és ősszel ültetnek, amikor a hőmérséklet még viszonylag alacsony. A szüretelési időpont függ a növények ültetési időpontjától és a fajtától is. Általánosságban elmondható, hogy a spenótot akkor lehet leszedni, amikor a levelei elég méretesek és kellemes ízűek. A szüretelés során választható módszer, hogy levágjuk csak a külső leveleket, így a növény tovább nőhet és újabb leveleket termelhet. Fontos, hogy ne hagyjuk túl sokáig a növényt a földben, mert a magas hőmérséklet és a hosszú napok miatt a spenót hajlamos a virágzásra, és ilyenkor az íze keserűvé válhat.

Tavasszal ültetett spenótot általában kora nyáron, mielőtt a meleg idő beköszönt, lehet szüretelni. A pontos időpont attól függ, hogy mikor ültették el a magokat és a helyi éghajlati viszonyoktól. Az ősszel ültetett spenótot pedig késő ősszel vagy a hidegebb téli hónapokban lehet betakarítani.

Számos különböző spenótfajta és -fajtahibrid létezik, amelyek eltérő méretűek, alakúak és színesek lehetnek. A spenótfajták különböző időpontokban érnek be, és eltérő körülmények között teremnek jól. Itt néhány példa a különböző spenótfajták típusaira:

• Vágott levél spenót: Ezek a fajták általában leveleiket vágják, nem pedig a teljes növényt szüretelik. Ilyen típus például a "Baby Leaf" vagy "Tükörtojás".
• Héjaspalánta spenót: Ezek a spenótfajták kifejezetten a spenóthéj termesztésére lettek kifejlesztve. Például a "Bloomsdale Long Standing" ilyen típusú spenót.
• Laposlevelű spenót: Ez a hagyományos, legelterjedtebb típus, melynek levelei kerekdedek vagy enyhén hosszúkásak lehetnek. Ide tartozik a "Savoy Leaf" és a "Giant Nobel" is.
• Holland spenót (Malabar spenót): Bár ez a növény nem igazi spenót, neve és felhasználása miatt gyakran összetévesztik vele. Ez a fajta meleg éghajlatban jól nő, és a levelei különleges formájúak és ízűek lehetnek.
• Világos zöld spenót: Ezek a fajták szokás szerint világosabb zöld színűek, és például a "Tyee" vagy a "Avon" ilyen típusú spenótok.
• Sötétzöld spenót: Ezek a fajták sötétebb zöld levelekkel rendelkeznek, például a "Space" vagy "Regiment" spenótfajták.
• Skarlát spenót: A levelek szép skarlátvörös színűek lehetnek, például a "Red Kitten" vagy a "Merlot" fajták.

Mi a helyzet az új-zélandi spenóttal?

Az új-zélandi spenót (Tetragonia tetragonioides) egy olyan növény, amely bár nevében a "spenót" szót tartalmazza, valójában nem tartozik a hagyományos spenótfajtákhoz. Az új-zélandi egy másik növénycsaládba, a Nyárspenótfélék (Aizoaceae) családjába tartozik. Ennek ellenére hasonlóan használható a hagyományos spenóthoz, mivel levelei ehetőek, és hasonló módon lehet elkészíteni.

Az új-zélandi egy meleg éghajlatot kedvelő növény, és jól alkalmazkodik a hőséghez és a szárazsághoz is. A levelek vastagabbak, húsosabbak, és a melegben is jól fejlődnek, míg a hagyományos spenót gyakran nehezen viseli a meleget. Nem véletlen hát, hogy tényleg olyan helyeken ültetik, ahol meleg éghajlat uralkodik, és ahol a hagyományos spenót nehezen termeszthető a nyári hónapokban.

Ezt a spenótot is főzve, párolva vagy salátákban is felhasználhatod. Az íze hasonló a hagyományos spenóthoz, de enyhén pikánsabb lehet.

Összefoglalva: miért ültessünk új-zélandit?

Az új-zélandi spenót ültetése és termesztése tehát számos előnnyel jár, különösen olyan környezetekben vagy körülmények között, ahol a hagyományos spenót nehezen termeszthető vagy nem fejlődik megfelelően. Itt van néhány ok, amiért hobbikertészként is érdemes lehet ebben gondolkodni:

• Meleg éghajlat: Az új-zélandi spenót kiváló választás meleg éghajlatú területeken, ahol a hagyományos spenót a forró nyári hónapokban gyakran nehezen terem. Az új-zélandi spenót melegben is jól nő, és ehető leveleket produkál.
• Szárazságtűrő: Az új-zélandi spenót szárazságtűrő növény, ami azt jelenti, hogy kevésbé igényel rendszeres öntözést és a szárazságot jobban elviseli, mint a hagyományos spenót.
• Folyamatos termés: A növény levelei folyamatosan szüretelhetők, amint elérik a megfelelő méretet. Ez lehetővé teszi, hogy a növényt hosszú ideig használhatod, miközben a levelek újra nőnek.
• Jó tápanyagtartalom: Az új-zélandi spenót levelei gazdagok lehetnek vitaminokban és ásványi anyagokban, mint például A- és C-vitamin, valamint kalcium és vas.
• Változatos felhasználás: Az Új-zélandi spenótot különböző módon felhasználhatod, például főzve, párolva, salátákban vagy levesekben. Az íze hasonló a hagyományos spenóthoz, de enyhén pikánsabb lehet.
• Könnyű gondozás: Az új-zélandi spenót kevés gondozást igényel, és gyorsan nő, így gyorsan élvezheted a termést.

Isteni recept, amihez elég egy marék friss spenót!

Végezetük, következzék egy mennyei fogás, az új-zélandi spenótos gnocci receptje:

Hozzávalók:

Gnocci:

• 500 g burgonya
• 1 tojás
• Kb. 200 g liszt (plusz a gyúráshoz)
• Só ízlés szerint

Spenót szósz:

• 2-3 marék Új-zélandi spenót levelei, megmosva és apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma, finomra vágva
• 2 evőkanál vaj
• 1 evőkanál olívaolaj
• 1/2 csésze tejszín vagy növényi alapú tejszín
• Só és frissen őrölt fekete bors ízlés szerint
• Reszelt parmezán sajt a tálaláshoz

Elkészítése:

• Moss meg és hámozd meg a burgonyát, majd főzd puhára sós vízben. Amikor megfőtt, törjük össze vagy át is szitálhatjuk, hogy ne legyenek darabok. Keverd hozzá a burgonyához a tojást és lassan adagold hozzá a lisztet. Keverd jól össze, amíg lágy tészta állagú lesz, de még könnyen formázható.
• Lisztezett felületen formázz gombócokat a tésztából, majd vágd fel kisebb darabokra.
• Hengereld őket egy kis villa vagy hátulja segítségével, hogy a gnocci kis barázdákat kapjon, ami segít majd a szósz megragadásában.
• Forralj fel bőségesen sós vizet egy nagy lábasban, majd főzd a gnoccit. Amikor feljönnek a víz tetejére, még kb. 1-2 percig főzd tovább, majd szedd ki szűrőkanállal, és tedd félre. A
• szószhoz hevítsd fel a vajat és az olívaolajat egy serpenyőben közepes hőfokon.
• Add hozzá a finomra vágott fokhagymát, és pirítsd néhány percig, amíg illatozik, de ne égessd meg. Keverd hozzá az apróra vágott új-zélandi spenótot, és párold pár percig, amíg összeesik.
• Öntsd hozzá a tejszínt, majd főzd együtt néhány percig, amíg a szósz sűrűsödik.
• Ízlés szerint sózd és borsozd.
• A főtt gnoccit forgasd össze a spenót szósszal, majd tálald tányérokba. Szórj reszelt parmezán sajtot a tetejére, és frissen tálald.

Címlapkép: Getty Images