Év végi cikksorozatunkban már beszámoltunk arról, mi történt 2019-ben a közép-magyarországi, az észak-magyarországi, az észak-alföldi, a dél-alföldi, a közép-dunántúli régióban, illetve a Balatonon, a Tiszán és a Dunán. Következzen most a Dél-Dunántúl, ami Baranya, Tolna és Somogy megyéket foglalja magában.
A KSH adatai szerint a dél-dunántúli régióban az idei első három negyedévben 5349 élve születést rögzítettek, ezzel szemben 9717-en haltak meg. A harmadik negyedéves adatok szerint a foglalkoztatottak száma 373500 volt, míg a munkanélkülieké 17500. A közmunkások átlagos havi létszáma az utolsó, augusztusi statisztika szerint 12038. A bruttó átlagkereset az első három negyedévben rögzítettek alapján 303 513 forint. Lássuk a régió főbb történéseit 2019-ből!
Baranya megye
Közel 960 millió forintos beruházással, fele részben európai uniós forrásból fejlesztette termelési kapacitását az acélszerkezet-gyártással, fémmegmunkálással foglalkozó, magyar, családi tulajdonú Caadex Kft. Mindszentgodisán. A cég fémmegmunkálással, bádogos és acélipari termékek gyártásával és kereskedelmével foglalkozik. A fejlesztés jelentősen hozzájárult a vállalat termelési kapacitásának bővítéséhez, hiszen annak keretében a cég mindszentgodisai működési helyén egy modern eszköz- és gépparkkal, fejlett infrastruktúrával ellátott telephelyet alakítottak ki. A termékeik több mint négyötödét külföldön - például Svájcban, Németországban, Franciaországban, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban - értékesítő vállalat exportképessége is tovább javulhat ennek köszönhetően.
A német tulajdonú Koller Csoport összesen 3,2 milliárd forintos kapacitásbővítési beruházásának részeként új csarnoképületet adott át leányvállalatának Pécsen, 1,9 milliárd forint értékben. A 4900 m2-es gyártó- és raktárépülete a cég nyolcadik csarnoka. A magyarországi leányvállalat a legnagyobb gyártóüzeme a cégcsoportnak. A Honsa Kft. nagyban hozzájárult a cégcsoport sikertörténetéhez, hogy Európa egyik piacvezető autóalkatrész-gyártójává válhattak. A pécsi Keleti Ipari Park területén elhelyezkedő nagyvállalat mára a világ egyik vezető autóalkatrész-gyártójává nőtte ki magát.
Egy márciusban megjelent kormányhatározat Tudományos és Innovációs Park létrehozását teszi lehetővé Pécsen. A Science Park kialakításának célja, hogy magas beruházási és foglalkoztatási potenciállal rendelkező, innovatív tudásra és technológiára alapozó iparágakban tevékenykedő vállalatok települjenek a városba és a régióba. A kormány a PTE-vel közösen dolgozza ki a park koncepcióját. A baranyai megyeszékhelyen létesítendő park a régió újraiparosítását és a társdalmi-gazdasági környezet revitalizációját hozhatja el. A Park koncepciójának lényege egy olyan, innovációt motiváló egyetemközpontú ökoszisztéma kialakítása, amelyben inspiráló vállalati fejlesztési igények találkoznak egyetemi kutatásokkal, ezáltal jelentősen nőhet a térség K+F+I teljesítménye is.
Egy eredeti funkcióját közel tíz éve elveszítő ifjúsági ház modernizálásával többszintes irodaépületet alakít ki és rendezi annak környezetét 1,2 milliárd forintból Pécs belvárosában a baranyai megyeszékhely önkormányzata. A fejlesztéssel közel 1700 négyzetméternyi irodahelyiséget és egy 400 négyzetméteres éttermet alakítanak ki az önkormányzati tulajdonú épületben. A területi operatív program keretében megvalósuló önkormányzati fejlesztés során a kétszintes épületre egy újabb emeletet építenek, a beruházásra 720 millió forintot költenek. Emellett félmilliárd forintból az ingatlan melletti nagy belvárosi parkoló zöldfelületi fejlesztéssel járó korszerűsítése valósul meg.
Februárban megkezdődött a pécsi kerékpár szóösszetételből alkotott PécsiKe elnevezésű közösségi kerékpármegosztó rendszer dokkolóinak telepítése. A projekt keretében 70 elektromos kerékpár érkezett Pécsre, amiket áprilisban helyeztek ki, júniusban pedig már használatba is vehették a helyiek a 7 helyszínen telepített dokkolóállomáson. A domborzati viszonyok miatt nem hagyományos bicikliket telepítettek, így a használók a nagyobb emelkedőkre is könnyedén feljuthatnak. A fejlesztés több mint 150 millió forintból valósult meg.
Tavasszal ötvenszemélyes katamarán kirándulóhajóval bővült Mohács turisztikai kínálata. A több mint 200 millió forintból beszerzett, Mohács I. névre keresztelt vízi járművel a város régi álma valósult meg, mert így részletesebben bemutathatják a település körüli természeti környezetet Gemenctől a Béda-Karapancsa tájegységig. Az egy busznyi csoportot szállító hajót egy magyar-horvát projektben, egy Interreg-pályázatnak köszönhetően tudta megrendelni a baranyai város. Az óránként 40 kilométeres sebességű hajót a fővárosi Magyar Kikötő Zrt. magyar mérnökei tervezték. A tervezett kiránduló útvonalak a gemenci Keselyűs-kikötőtől a Béda-Karapancsa tájegységig, horvát területen Eszékig, illetve Vukovárig terjednek, az Almás-kikötőnél érintve a Kopácsi-rétet.
Júniusban pedig a több mint félmilliárd forintból megújult 2,5 hektáros Szepessy parkot adták át Mohácson. A csaknem teljes egészében a terület- és településfejlesztési operatív program keretében megvalósult fejlesztés részeként futópályát és szabadtéri tornapályát, sétautakat, játszóteret alakítottak ki, kerékpártárolókat létesítettek. A parkban a Baranya megyei település testvérvárosait bemutató körsétány is épült, a balesetveszélyes fák helyett újakat ültettek, és új padokat helyeztek el a téren.
A Királyegyházán nyolcadik éve működő Lafarge Cement Magyarország Kft. kétmilliárd forint értékű beruházást hajt végre 2020 első feléig, jelentették be júliusban. A saját erőből megvalósuló beruházás eredményeként 60-ról 80 százalékra emelkedik a gyárban a felhasznált másodlagos tüzelőanyagok mértéke. Emellett a jelenleg is jóval a megengedett határértékek alatt lévő szén-dioxid kibocsátást további 10 százalékkal tudják csökkenteni. Olyan technológiát építenek be, amely egyrészt további lehetőségeket kínál a helyi, hatékony hulladékgazdálkodás területén, másrészt évtizedekre szavatolja a cementgyár versenyképes működését is. A beruházás technológiai kivitelezése 2019 végén zárul le, míg az alternatív tüzelőanyag tároló bővítése 2020 első félévében valósul meg.
Elkészült a Baranya-csatornára tervezett záportározó, ami négyezer embert védhet meg a jövőben a felhőszakadások idején. A Mecsek északi lábánál fekvő Magyarszék szomszédságában több mint 1,9 milliárd forintos európai uniós forrásból valósítottak meg egy 28 hektár állandó vízfelületű, elsősorban árvízvédelmi célokat szolgáló záportározót. A Baranya-csatorna mentén létesült Barátúr-tó létrehozása közel másfél évet vett igénybe. Megépítésének elsődleges célja a tavaszi árvízveszély csökkentése a víz visszatartásával, illetve az érkező vízhozam csökkentésével.A tározó a régióba tervezett záportározók közül a legnagyobb kapacitású, árvíz idején akár 53,5 hektáros kiterjedésre is képes, közel 1,3 millió köbméter víz befogadására alkalmas, így vízkárenyhítés szempontjából jelentős a szerepe.
Tolna megye
Az E.ON Szekszárd városában 18 beruházási munkát tervezett a 2019-es évben, összesen 147 millió forint értékben, ezek a kisfeszültségű és középfeszültségű áramhálózatokat érintik. A társaság a szekszárdi üzemek területén több mint 2,8 milliárd forintot fordított az áram- és gázhálózat karbantartására, fejlesztésére az idei évben. Egy kiemelt projekttel tovább bővült a tervezett munkák száma az év során: Mözs településen zöldmezős beruházásként elindult egy 132/22kV-os alállomás megvalósítása, amely a gazdaság fejlődésével megnövekedett ipari igényeire ad válasz, és a tervek szerint 2021-ben készül el. A 1,7 milliárd forintos projekthez kapcsolódó beruházások jelentősen javítják a lakosság és a térségben található vállalkozások villamosenergia-ellátását is. A Szekszárdi Ipari parkban 23 millió forint értékben bővítették a SAMSONITE-ot ellátó transzformátor állomást, új kábeleket fektetnek az Ipari Parkban jelentkező többlet villamosenergia igény biztosítására.Szintén az Ipari parkban valósult meg egy 14 millió forintos beruházás.
Háromszázkilencvenmillió forintos beruházással korszerűsíti a Pécsi Egyházmegye a szekszárdi Szent József Katolikus Iskolaközpontot. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program forrásaiból elnyert összeg nagyobb részét az épület felújítására és eszközök beszerzésére fordítják. A munkálatok során korszerűsítik a tantermeket, folyosókat, vizesblokkokat, és új étkezőt alakítanak ki a 177 diákot oktató intézményben, amely új iskolabútorokat, valamint korszerű információtechnológiai eszközöket is kap. A Garay téri műemlék épület homlokzatát egy korábbi, energetikai pályázat keretében renoválták, így annak javítására nincs szükség. A pécsi egyházmegye az elmúlt években Pécsen, Komlón, Tamásiban, Mohácson és Pakson is több milliárd forintot fordított uniós, hazai és saját források felhasználásával a köznevelési intézmények fejlesztésére.
Elektromos taxik forgalomba állításával folytatódtak Paks e-mobilitást célzó fejlesztései. Az összesen mintegy tízmilliárd forintos Protheus projekt keretében az elektromos autóbuszok beszerzésére írtak ki pályázatot. Mintegy 30 millió forintért - egyenként másfél millió forint állami támogatás igénybe vételével - három gépjárművet szerzett be az önkormányzat. A 2014-ben indított projekt célja, hogy Pakson a közösségi közlekedés mindegyik fajtája elektromos meghajtású járművekkel működjön, és ehhez a villamos energiát önellátó módon a város állítsa elő. A projektbe több környékbeli önkormányzat - Szekszárd, Tolna, Dunaföldvár - is bekapcsolódott. A térségben 50-100 elektromos jármű forgalomba állítását tervezik a következő két évben. A paksi önkormányzat egyébként elsőként állapodott meg az áramszolgáltatóval egy okos hálózat létrehozásáról, ami azt jelenti, hogy az épületek tetejére telepített napelemek és önkormányzati naperőműparkok által termelt áramot az E.on hálózatán keresztül továbbítani lehet az önkormányzati ingatlanokhoz, így a térségi települések kölcsönösen el tudják látni egymást elektromos árammal.
Tavasszal elkezdődött a Sió Tolna megyei szakaszán tervezett idegenforgalmi fejlesztések kivitelezése, a folyón az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) is több helyreállítást végzett. A Tolna Megyei Önkormányzat három projekt keretében, több mint egymilliárd forintos támogatással valósít meg turisztikai fejlesztéseket a folyó Ozorától Szekszárdig tartó, 85 kilométeres szakasza mentén. A projektek részeként megállók, fogadó állomások, szolgáltató helyek, vízi turisztikai központ és kerékpárutak készülnek. Elkezdődött a kerékpárutak építése és kijelölése is, valamint a szekszárdi vízitúraközpont kialakítása, a Sió-projekt teljes befejezése 2020 idegenforgalmi szezon kezdetére várható.
Somogy megye
Új gyorsforgalmi utat adtak át Somogyban. A 67-es számú főút Kaposfüred és Látrány elkerülő utak közötti szakaszánál október végén kezdték meg a teljes műszaki átadás-átvételi eljárást, ami november végéig lezárult, utána elkezdődött a forgalomba helyezési eljárás. A menetidő már december közepére is látványosan csökkent az M7-es autópályáról Balatonszemesnél lehajtva Kaposvár irányába, ráadásul a teljes vadvédelemnek köszönhetően az autósok is nyugodtabban vezethetnek a téli, korán sötétedős időszakban a korábban fokozottan veszélyes útszakaszon. A fejlesztés során Somogyaszaló és Somogybabod között 33,2 kilométer hosszon kétszer-két sávos út épül, ebből több mint 20 kilométer új nyomvonalon vezetett elkerülőút létesül, míg a települések között a meglévő nyomvonalat szélesítik, ahol megerősítik a burkolatot a 11,5 tonnás tengelyterhelés elviseléséhez.
Önkormányzati tulajdonú belvárosi üzletek, zöldterületek újultak meg Kaposváron. A több mint egy éven át tartó, 1,1 milliárd forintos fejlesztés keretében 11 épülethez tartozó 19 üzletben cseréltek nyílászárókat, javították a hőszigetelést, korszerűsítették a fűtési rendszert, a portálokon a városarculathoz jobban igazodó reklámfelületeket alakítottak ki. A város 11 pontján nőttek a zöldfelületek, megtörtént több tér, továbbá a Kossuth téri szökőkút és a Zsolnay-kút rekonstrukciója is, parkolókat alakítottak ki, 21 közterületi kamerát telepítettek. Augusztusban átadták a helyi járatú autóbuszok mintegy 5,6 milliárd forintból épült új telephelyét, novemberben a 4 és félmilliárdból épült új versenyuszodát. Ugyanekkor készült el a Dél-Dunántúl új kulturális központja, a Csiky Gergely Színház 9 és félmilliárdból.
Új ipari park alapkövét tették le a városban, a mintegy 36 hektáros terület 2020 tavaszára válik alkalmassá vállalkozások fogadására. Az önkormányzat 356 millió forintot költ az ipari tevékenységhez szükséges infrastruktúrára az egykori katonai bázis területén. Kaposváron egy másik, 35 hektáros ipari park is létesül állami fejlesztés keretében, a kivitelezés a végéhez közeledik. Ott működik majd az elsősorban tűzoltójárművek gyártásával és felújításával foglalkozó állami tulajdonú BM Heros Zrt. gyártóközpontja és regionális szervize. A 100 munkahelyet létrehozó Heros-projekttel párhuzamosan félmilliárd forintból oktatási és képzőközpontot hoznak létre, és a Kaposvári Egyetem és az Óbudai Egyetem összefogásával beindul a műszaki szakemberképzés a városban. Az új ipari parkokra Kaposvár meglévő két ipari parkjának telítettsége miatt van szükség.
Horvát-magyar közös turisztikai projekt valósult meg egy 1,5 millió eurós nemzetközi pályázat keretében: a Zselicben tájház, természetőrház és lovaspihenő épült, Horvátországban pedig egy parkot újítottak meg, valamint korszerűsítettek egy oktatási központot. A fejlesztések az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával, a Magyarország-Horvátország Együttműködési Program 2014-2020 keretéből valósultak meg. A beruházások forrását a horvátországi Verőce-Drávamente Megye Önkormányzata és a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. közös pályázatával nyerte el. A Zselicben a túrautak csomópontjában található Ropolyi-tó mellett elkészült a somogyi népi építészet jellegzetességeit megidéző, tornácos-nádfedeles tájház, valamint egy turisztikai információs feladatokat is ellátó természetőrház. A tópart közelében két lovaspihenőt alakítottak ki a lovas kirándulók számára. A Zselici Csillagpark centrumában lévő csillagvizsgáló parkjában napelemeket telepítettek.
Nem mellesleg pedig ebben a cikkünkben somogyi mestereket kérdeztünk a tökéletes pálinka titkáról. Már nagyapáink is birtokolni vélték a jó pálinka titkát, ám a trendek rohamosan változnak. A gyümölcspárlatok igazi esszenciájának rejtélye azonban örök idők óta maradandó: az aromagazdag és egészséges gyümölcs, valamint a technológiai fegyelem, amihez egy kis tisztaság, őszinteség és szeretet párosul. Aki kíváncsi a titokra, itt megtudhatja.
A Dráva és környéke
Márciusban fejezték be a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelésében lévő több barlang, köztük az országosan is igen népszerű Abaligeti-barlang és az alkalmanként kulturális programoknak is otthont adó Tettyei-mésztufabarlang, valamint földtani alapszelvények fejlesztését célzó projektet. Áprilisban számoltunk be arról, hogy öt vízlépcsőből álló vízerőmű-rendszert gründolnak a horvátok a Dráván. Ha bejön az elképzelés, vízerőművek a Dráva magyar oldalán is visszafordíthatatlan károkat okoznának: a meder „bemaródásával” egyre mélyebbre kerülne a folyó vize, amely a talajvíz szintjének csökkenésével komoly károkat okozna a mezőgazdaságnak, az erdőgazdálkodásnak, de őshonos fajok is végveszélybe kerülnének.
Tavasszal kerékpárra pattantunk, és a Duna-Dráva Nemzeti Park szakembereivel jártuk be a régiót, hogy releváns képet adhassunk a gazdag természeti értékekről az akkortájt zárult LIFE program után, ami az Ó-Dráva holtág revitalizációját célozta meg. A Dráva régiójában a folyó és az országhatár több tucatszor metszi egymást Magyarország és Horvátország között. Több terület áll természetvédelmi oltalom alatt, és része a két ország által közösen létrehozott Mura-Dráva-Duna Határon átnyúló Bioszféra Rezervátumnak is. A Dráva Life projektről pedig itt írtunk részletesebben - a kezdeményezésnek az volt a célja, hogy javítsák a folyóparti ökoszisztéma állapotát 300 kilométer hosszan, amiből 196 kilométeren Magyarország is érintett.
Nyáron ellátogattunk a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságának három megújult állattartó telepére. Felfigyeltünk ugyanis arra a trendre, miszerint egyre inkább felértékelődnek a régi magyar háziállatok, amiket a magyar lakosság egyre kevésbé ismer. Bár a közösségi oldalak Magyarországot népszerűsítő kampányaiban is gyakran megjelennek a magyar szürke marhák, a hortobágyi rackák vagy épp a cikta juhok, szemtől szemben azonban már jóval kevesbben találkoznak velük. A nemzeti parkok ezért tűzték ki célul ezek bemutatását, ám kevesen tudják, hogy a turisztikai látványosság mellett az állatoknak igen komoly „karbantartói” szerep is jutott a védett területek gyepgazdálkodási feladataiban.