Budapest 8℃ (derült)Őrült sok magyar fűti a lakást ezzel: pedig 300 ezres bírság jár érte
A fűtési szezon már szeptemberben elkezdődött, az időjárás pedig most már egyre inkább a hűvösebb, ősziesebb arcát mutatja. Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy mivel gyújtunk be, ha otthonunkba meleget szeretnénk varázsolni.
Bár az időjárás sokáig kegyes volt hozzánk és idén lehetett részünk inidánnyárban is, szeptemberben már elkezdődött Magyarországon a fűtési szezon. Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy a KSH adatai alapján Magyarországon a legtöbben gázzal fűtenek, a második legnépszerűbb fűtőanyag a fa. Az adatok azt mutatják, hogy 2 388 000 lakásban van gázfűtés (ez a lakott lakások 61,9 százaléka), míg 1 470 000 otthonban fával vészelik át a téli hideg hónapokat.
Nem számottevő ugyan, de a felmérésből az is kiderült, hogy a fa után a szén a harmadik leginkább elterjedt tüzelőanyag
- mintegy 113 ezer otthonban esküsznek erre -, míg elektromos árammal mindössze 76 ezer háztartásban fűtenek. Részben vagy egészben, de rengeteg családban (több mint másfél millió háztartás) kerül tűzifa vagy szén a kályhába, vagy bármilyen más, szilárd tüzelőanyagot befogadni képes berendezésbe.
2019-es adatok alapján az is jól látszik, hogy a különböző településtípusokon mivel fűtenek a háztartásokban. A távfűtés a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban népszerű, 20,5 és 36,4 százalékkal. Sokan cirkó-, etázsfűtést alkalmaznak gázzal: a fővárosban 44,3 százalék, vidéki nagyvárosokban 22,1 százalék, egyéb városokban 22,7 százalék, a községekben 14,3 százalék. Nem gázt használva, de ugyanezzel a módszerrel a községekben fűtenek legtöbben: 42 százalék, míg a fővárosban csupán 4,7 százalék - ebben a kategóriában a legnagyobb a különbség a községek és Budapest között. Érdekesség, hogy a fűtés nélküli háztartások száma mindenhol nulla, kivéve a vidéki nagyvárosokban, ahol szintén nem sokkal több: 0,1 százalék.
Nagyon nem mindegy ugyanakkor, hogy az egyes tüzelőanyagoknak milyen a minősége.
Ugyanúgy, ahogy kültéren is oda kell figyelnünk arra, mi az, amit elégetünk, jobb, ha a kandallónkba, kályhánkba sem szórunk be válogatás nélkül bármit, amit hasznos tüzelőanyagnak vagy épp megsemmisíteni való szemétnek gondolunk.
Magyarországon 15 éve tilos szeméttel tüzelni, ennek ellenére mégis rengeteg magyar éget hulladékot a kazánban. Ez több százezres bírsággal és súlyos következményekkel járhat.
Becslések szerint Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék kerülhet háztartások kazánjába vagy kályháiba. Egy közvélemény-kutatás alapján pedig a válaszadók 14 százaléka vallotta be, hogy hulladékkal is tüzel annak ellenére, hogy ezt már régóta jogszabály tiltja. A jogi előírásokat megszegve 100 ezer forintot kell fizetnie annak, aki nyílt téren éget illegálisan hulladékot, valamint 300 ezer forint bírságot kell fizetnie annak, aki bármely anyagot engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben éget el. Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
A Family Handyman cikke alapján most összeszedtük, milyen anyagoktól kell óvakodnunk begyújtáskor.
Nedves fa
A magas nedvességtartalmú fa égetése sokkal több füsttel jár, ez pedig a veszélyes, kreozot nevű anyag felhalmozódását okozhatja a kémény falán. Csak száraz fát égessünk!
Növények
Logikus döntésnek tűnhet az elszáradt növényeket a kandallóba vetni, de valójában mégsem az: nem úgy viselkednek, mint a tűzifa, nem is pótolhatják azt. Sőt, bizonyos növények füstje (mint például a borostyán) akár allergiás reakciót is kiválthat, ha belélegezzük. Legjobban tesszük, ha az összes növényi anyagot a kandallónkon kívül hagyjuk.
Festett vagy kezelt fa
A festett, kezelt fa égetésével veszélyes, mérgező vegyi anyagok szabadulhatnak fel, ezért semmi esetre sem ajánlott tűzre vetni őket. A vegyszerek nemcsak hogy irritálhatják a tüdőt, a szemet és a bőrt, de a kandalló belsejét is károsíthatják.
Karácsonyfa
A különféle növényi részekhez hasonlóan a karácsonyfa elégetése is magától értetődőnek tűnhet, de jobban tesszük, ha inkább más módot választunk. Az örökzöld fák gyakran nagy mennyiségű gyorsan égő gyantát tartalmaznak, amelyek a magas hőmérsékletet elérve akár kéménytüzet, kéményrepedést is okozhatnak.
Műanyag
Bérelt helye van a tiltólistán. Mindegy, milyen típusú: zacskó, buborékfólia, PET palack vagy doboz, soha ne fűtsünk be vele! Égés közben káros vegyi anyagok szabadulnak fel, amik nagyon is veszélyesek lehetnek az egészségünkre.
Bizonyos fajta papírok, kartonok
Ha lehet, ne így próbáljuk megsemmisíteni a színesen nyomtatott papírárut, ugyanis az élénk színű festékanyagok égésük során mérgező gázokat szabadíthatnak fel.
Faszéntermékek
A faszén kiváló szolgálatot tesz a szabadtéri grillezések alkalmával, de a lakásban inkább ne próbálkozzunk vele begyújtani. Égésekor szén-monoxid szabadul fel a levegőben, és valószínűleg ez az utolsó dolog, amit az otthonunkban szeretnénk tudni.
Gyújtóanyagok
Soha ne próbáljuk például benzinnel, a grillezéshez használt folyadékkal vagy kerozinnal serkenteni az égést! Ezek a gyúlékony folyadékok olyan heves tüzet eredményezhetnek, ami gyorsan túlságosan forróvá válik a kandallót és a kéményt illetően, veszélyeztetve ezzel a kéményünk és az otthonunk épségét. A legjobb, ha ezeket az anyagokat nem is tartjuk házon belül.
Címlapkép: Getty Images
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
