Felejtsd el a bolti trappistát: így készíthetsz otthon szuperegészséges házi sajtokat!

Koszta Bernadett   
  Megosztom
Felejtsd el a bolti trappistát: így készíthetsz otthon szuperegészséges házi sajtokat!

A magyarok jellemzően nagyon kevés sajtot esznek, és azok közül sem a legjobb minőségűek kerülnek bele a bevásárlókosarakba. A házilag készített sajtok egészségesek, nem tartalmaznak mesterséges tartósítószereket és adalékanyagokat, maga az alkotás pedig egy szuper kikapcsolódás. Pozsa Panni sajtkészítő mester elárulta a HelloVidéknek, hogyan vágott bele a házi sajtkészítésbe, miért éri meg otthon kísérletezni, mi a jó sajt titka, és hogy mire érdemes odafigyelni kezdőként.

Magyarországon évente átlagosan 7,7 kg sajtot eszünk fejenként, ami az élelmiszerfogyasztásunk mindössze 1,5 százalékát teszi ki. A legtöbb sajtot főleg a magasabb státuszúak és a városiak fogyasztják, azonban évről évre egyre több tejterméket fogyasztunk - derül ki a KSH adataiból. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége is azt javasolja, hogy naponta legalább egyszer érdemes valamilyen tejterméket fogyasztani, mivel számos előnyös élettani hatása van: a sajtfogyasztás például csökkentheti a sztrók és a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, segít a vércukorszint egyensúlyának beállításában, valamint hozzájárul a napi fehérje- és vitaminbevitelünkhöz.

Ha sajtról van szó, a magyaroknak jellemzően a trappista jut először eszükbe, mivel a rendszerváltás előtt csak nagyon szűk termékkör volt elérhető, és a hozzáférhető sajtok közül is trappista volt a legolcsóbb. Bár a piacgazdaság magával hozta a kínálatbővülést, ez a folyamat nem bolygatta meg a sajtok iránti keresletet: hazánk sajtforgalmának 70 százalékát még mindig a trappista adja, a karakteresebb sajtok iránt továbbra is csekély igény mutatkozik.

Az üzemeknek ez természetesen aligha érné meg, és mivel a közízlésnek köszönhetően így is, úgy is elfogy a trappista, ezért a tejipar a trappistagyártással szabadul meg a felesleges, rosszabb minőségű tejtől. Ha valóban jó minőségű sajtot szeretnénk enni, akkor érdemes a kézműves termékek felé fordítani a tekintetünket. Sőt, akár mi magunk is készíthetünk házi trappistát, mozzarellát, ementálit, fetát vagy parenyicát!

A házi sajtok világába Pozsa Panni kalauzol el minket, aki mindenkit arra biztat, hogy bátran vágjon neki a házi sajtkészítésnek, mivel nem bonyolultabb, mint egy vasárnapi ebédet összedobni a konyhában. Panni nem titkolja senki elől a sajtkészítés rejtelmeit: a honlapjáról rengeteg hasznos tippet és receptet elleshetünk, most pedig elárulta a HelloVidéknek, hogy miért éri meg otthon kísérletezni, mi a jó sajt titka, és hogy mire érdemes odafigyelni kezdőként.

HelloVidék: Mi a különbség a házi és a bolti trappista sajt között?

Pozsa Panni: A bolti trappista készítését nem ismerem, de egy biztos: a háziban csak tej, kultúra, oltó és só van. Eredetileg a trappistát legalább 3-4 hétig kell érlelni, a nagy mennyiségben előállított ipari sajtoknál pedig gyakran nincs meg ez az időtartam. 1 kg sajt elkészítéséhez 10 liter tejre van szükség, én majorságból szerzem a házi tejet, literjét 160 forintért. Ha kiszámoljuk, akkor 1 kg trappista elkészítése esetén csak a tej kerül 1600 forintba, nem számolva a munkadíjat és a többi összetevőt. Beszédes, hogy az üzletekben már 1200 forintért is lehet kapni trappistát, így kérdéses, hogy az miből készült.

Hogyan vágtál bele a házi sajtkészítésbe?

Az eredeti szakmám szerint keramikus és bőrdíszműves vagyok. 5 gyermekem van, és szerettem volna a családomnak olyan élelmiszereket tenni az asztalra, amikről biztosan tudom, hogy jó minőségűek. Először csak szűk körben, saját fogyasztásra készítettem sajtokat, majd amikor már jobban ment, a barátokkal is megkóstoltattam az „alkotásaimat”. Amikor a legkisebbik fiam óvodába készült, akkor találtuk ki a férjemmel, hogy mi lenne, ha a sajtkészítésből lenne a jövedelmem. Elkezdtem piacokra járni, majd elindult a Panni Sajtműhelye weboldal. Akkoriban még alig volt rajta pár termék, ma már minden megrendelhető onnan, ami a sajtkészítéshez szükséges: alapanyagok, eszközök, kiegészítők, könyvek és komplett sajtkészítő csomagok. Láttam azt, hogy nagyon hiányzik Magyarországon egy ilyen jellegű webshop, mivel előtte csak felfoghatatlanul sok, 5000 liter mennyiségű tejhez lehetett kapni oltóanyagot és kultúrát. Ezt az irdatlan mennyiségű alapanyagot lebontottuk kisebb adagokra, hogy a hozzám hasonló háziasszonyok és az 1-2 állattal rendelkező gazdák is tudjanak otthon kisebb mennyiségben sajtot készíteni.

Hol tanultad ki a szakmát?

Csermajorban jártam tejipari iskolába, emellett folyamatosan bújtam a könyveket és az interneten kutakodtam. A mai napig folyamatosan tanulok, és bármerre járok, mindig próbálok új módszereket elsajátítani. Külföldre is sikerült eljutnom, két francia sajtmester, Lionel és Roland mellé szegődtem. Nem csak technikai dolgokat tanultam tőlük, hanem egy teljesen más szemléletet sajátítottam el az alkotásról: a sajtkészítéshez való viszonyuk és érzelmi kötelékük is rám ragadt. Nem véletlen, hogy a francia sajtok olyan híresek, rengeteg szeretet és törődés van bennük!

Van úgy, hogy a tanítványból lesz a mester.

Mondhatni igen, Biatorbágyon van a kis sajtbirodalmam, ott tartok házi sajtkészítő tanfolyamokat. Az interneten nagyon sok receptet és információt osztottam meg, ezen felül sokan fordultak hozzám segítségért. Ekkor vetődött fel a tanfolyam ötlete, ami minden hónapban 12 fővel indul, és mára már jellemzően 2-3 hónappal előre be is szoktak telni az időpontok. Úgy veszem észre, hogy egyre nagyobb az igény a kézműves tanfolyamokra, illetve év végén is tetten érhető a webshop forgalmában egy kis növekedés: sokan ajándékoznak a szeretteiknek sajtkészítő csomagot vagy ehető gasztroajándékokat.

Kevesen tudják, de sajtversenyek is vannak. Hogyan kell ezeket elképzelni?

Hasonlóak, mint egy borverseny. Nevezés fejében lehet rajta részt venni, a sajtok számokat kapnak, így a zsűri nem tudja, hogy a kóstolt terméket éppen ki készítette. Van egy bírálati szempontrendszer, mely többnyire a sajtok állagát, illatát, színét, ízét és lyukazottságát osztályozza. Magyarországon most volt szeptember végén a Sajtmustra, és idén az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek zsűri elnöknek. Magam is részt vettem már sajtversenyeken, és zsűri is voltam már többször, de most először elnököltem.

A sajtversenyeknek alapvetően az a célja, hogy népszerűsítse a magyar gasztronómiát és a házi sajtkészítést. Magyarországon még gyerekcipőben jár a háztáji sajtok fogyasztása, ezért kézműves sajttrendekről még nem nagyon beszélhetünk, de bízom benne, hogy más kézműves termékekhez hasonlóan a sajtoknál is tetten érhető majd a némi előrelépés.

Hányféle sajtot készítettél eddig?

Többször kérdezték már, de sosem készülök ebből (nevet). Már csak azért sem lehet erre jó választ adni, mivel rendszeresen kísérletezgetek és nincs két egyforma sajt. Amikor elhatározom, hogy itthon el szeretnék készíteni egy újfajta sajtot, akkor ahhoz a megfelelő kultúrát mi keverjük ki. Ilyenkor rendszerint megkeresek külföldi szakembereket, és amikor már összeálltak az információk a sajt típusa szerinti baktérium-összetételről, akkor azokat a kultúrákat mindig letesztelem, sokszor feldolgozom egymás után. Amikor már harmadjára is ugyan olyan jól sikerült sajt, akkor írom le a receptet, akkor lesz belőle termék. Emiatt rengeteg féle sajtot készítettem már, de nyilván nagyon sok van, amit még nem.

A legextrémebb sajt, amit eddig készítettem, az egy francia comté volt. 13 hónapig érleltem a 25 kg-os korongot, ami összesen 250 liter tejből készült.

Mit tanácsolsz azoknak, akik még csak kacérkodnak a házi sajtkészítéssel? Milyen kezdő hibák vannak, amiket ne kövessünk el?

A tanfolyamokon is mindig azt szoktam mondani, hogy amit mi emberek be tudunk tartani, azt tartsuk is be. A sajtnál nem működik az, hogy szemre öntögetjük a hozzávalókat és akkor is tökéletes lesz a végeredmény. A tejnek minden részletében lelke van, egy élő anyag, amit mi alakítunk és formálunk, és nem lehet tudni, hogy pontosan milyen az összetétele. A hőfok és az idő betartása kulcsfontosságú, de ha követjük a bevált recepteket, akkor nagy baj nem lehet, mindenképp sikerélményünk lesz.

Több helyen visszaköszön az, hogy boldogok a sajtkészítők. Ez igaz?

Abszolút! Felemelő érzés alkotni, teremteni. Ez is egy kézműves szakma, ami kreativitást és kitartást igényel. Ráadásul sajtkészítés közben nagyon jól ki lehet kapcsolódni, kiszakadni ebből a rohanó világból. Odafigyelésre és türelemre tanít, mivel napok, hetek, vagy akár hónapok telnek el, mire kiderül, hogy jól bántam-e a sajtommal. A gondoskodást viszont meghálálja: kóstolás után elönt az alkotás öröme és az elégedettség – ez az érzés utánozhatatlan.

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidék

házi sajtkészítés

kézműves

sajt

tej

tejtermék

konyha

gasztro

gasztronómia