Ezek a falusi csok sztártelepülései: itt gigafizetéssel találhatsz munkát

HelloVidék   
  Megosztom
Ezek a falusi csok sztártelepülései: itt gigafizetéssel találhatsz munkát

Mivel a héten elstartolt a kormány falusi családi otthonteremtési kedvezmény programja, így annak jártunk utána: hol érné meg letelepedni egy családnak. A legfrissebb adatokat figyelembe véve böngésztünk azok között a települések között, amelyeket érint a falusi csok.

Ahogy már korábban is írtunk róla, a tanyákra is kiterjedő falusi családi otthonteremtési kedvezménynek, azaz falusi csok-nak köszönhetően az egygyermekes családok 600 ezer forint, a kétgyermekes családok 2 millió 600 ezer forint, a háromgyermekes családok pedig 10 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapnak használt lakás vásárlására vagy annak korszerűsítésére, bővítésére, tanyák esetében is.

A falusi csok településeinek listáját, megyei bontásban ITT TALÁLOD! A program összesen 2486 települést érint. Ezekből már megmutattuk azokat a településeket, ahol a legolcsóbban, illetve a legdrágábban juthatunk ingatlanhoz. Most viszont arra voltunk kíváncsiak, hogy hol érdemes letelepedni munkaerőpiaci helyzet alapján.

Annak fejében, hogy a lehető legjobb döntést hozzuk meg egy költözés során, olyan fontos szempontokat kell figyelembe vennünk, mint péládul a kiszemelt megyében vagy településen mért átlagkereset, munkaerőhiány vagy épp az elérhető munkalehetőségek száma.

Listánk összeállításához a KSH legfrissebb adatait használtuk, amiből kiderítettük azt is, mely településeken a legnagyobb a havi átlagkereset, valamint a legjobb gazdasági mutatókkal rendelkező falvakban milyen munkalehetőségek várnak az odaköltözőkre.

A legjobb gazdasági mutatókkal rendelkező megyék

A főbb munkaerőpiaci mutatók szerint és a KSH munkaerő-felmérése alapján az látszik, hogy az év első negyedévében az ország 15–74 éves népességének 62,8 százaléka, 4,7 millió fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Országosan 62 ezer fővel dolgoztak többen, mint tavaly ilyenkor, a munkanélküliek száma pedig 12 ezer fővel csökkent. Az elmúlt évhez képest a foglalkoztatási ráta országosan egy év alatt nőtt, ráadásul a foglalkoztatottak aránya a legtöbb megyében emelkedett. Nem meglepő, de Budapesten a legmagasabb foglalkoztatási arány, a legalacsonyabb viszont Somogy megyében volt.

A munkanélküliségi ráta országosan csökkent az elmúlt évhez képest. A legfrissebb területi adatok szerint a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességen belül 10 megyében és a fővárosban mérséklődött, 9 megyében pedig emelkedett. Érdemes kiemelni, hogy a legnagyobb növekedés Vas és Tolna megyékben volt. A munkanélküliségi ráta Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyékben volt a legalacsonyabb, a legmagasabb pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád, Baranya és Békés megyékben volt.

A nyilvántartott álláskeresők szempontjából a jelenlegi legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a március utolsó napján 279 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, ez a szám 0,2 százalékkal kevesebb, mint egy éve volt. Az álláskeresők száma a megyék többségében mérséklődött, a csökkenés a fővárosban és Hajdú-Bihar megyében volt a legjelentősebb.

A pályakezdő álláskeresők száma 25 ezer fő volt, az összes álláskeresőhöz viszonyítva létszámuk csökkent és kevesebb is volt, mint egy éve ugyanekkor. A pályakezdő álláskeresők száma Tolna, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Veszprém megye kivételével minden térségben csökkent, a leginkább Budapesten. Országosan 97 ezer üres álláshelyet tartottak nyilván, 5,8 szálakékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Tíz üres álláshelyre átlagosan 29 álláskereső jutott.

Gazdasági aktivitás szempontjából a top 5 legjobb megye:

  1. Veszprém megye
  2. Győr-Moson-Sopron megye
  3. Bács-Kiskun megye
  4. Zala megye
  5. Komárom-Esztergom megye

A főbb munkaerőpiaci mutatók alapján Veszprém megye teljesített a legjobban. A megyében élő 15–74 éves korosztály közül, 160 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk idén kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacon 159 ezer fő foglalkoztatottként, 1 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A megyében a foglalkoztatási ráta nőtt, a munkanélküliségi ráta csökkent - 2,7 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál.

A második helyen Győr-Moson-Sopron megye áll. Az itt élő 15–74 évesek közül 231 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk kevesebb az első negyedévben, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacon 227 ezer fő foglalkoztatottként, 4 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma csökkent, a munkanélkülieké nőtt a tavaly ugyanekkor mért adatokhoz képest. A változás iránya mindkét esetben ellentétes volt az országossal.

A középmezőnyben helyet foglaló Bács-Kiskun megyében a 15–74 éves lakosság közül 241 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,6%-kal több volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány kismértékben meghaladta az országost. A munkaerőpiacon 236 ezer fő foglalkoztatottként, 5 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai átlagnál nagyobb mértékben nőtt, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebben csökkent az előző év első negyedévéhez képest.

A dobogóról lecsúszú Zala megye megyében a 15–74 éves korosztály közül 130 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk idén kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A munkaerőpiacon 127 ezer fő foglalkoztatottként, 3 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma a hazai növekedéssel szemben csökkent, a munkanélkülieké az országosnál jelentősebb mértékben fogyatkozott a múlt év első negyedévéhez képest.

Ötödik helyre küzdötte fel magát Komárom-Esztergom megye, itt a 15–74 éves lakosság között 145 ezer fő volt gazdaságilag aktív. A munkaerőpiacon 142 ezer fő foglalkoztatottként, 3 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké az országos csökkenéssel szemben szintén emelkedett a tavalyi év első negyedévéhez képest.

Így alakult a megyék havi nettó átlagkeresete

Elemzésünkhöz a KSH idei legfrissebb adatait használtuk, melyből kiderült, 2019. első negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 352 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 234 ezer forintot tett ki.

2018. első negyedévben
Megye A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete Családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset
1. Győr-Moson-Sopron 363 000 Ft 241 000 Ft
2. Fejér megye 352 000 Ft 234 000 Ft
3. Komárom-Esztergom megye 351 000 Ft 234 000 Ft
4. Heves megye 325 000 Ft 216 000 Ft
5. Pest megye 324 000 Ft 215 000 Ft
6. Veszprém megye 321 000 Ft 213 000 Ft
7. Vas megye 318 000 Ft 212 000 Ft
8. Tolna megye 311 000 Ft 207 000 Ft
9. Bács-Kiskun megye 299 000 Ft 199 000 Ft
10. Csongrág megye 296 000 Ft 197 000 Ft
11. Hajdú-Bihar megye 291 000 Ft 194 000 Ft
12. Somogy megye 288 000 Ft 192 000 Ft
13. Baranya megye 286 000 Ft 190 000 Ft
14. Jász-Nagykun-Szolnok megye 283 000 Ft 188 000 Ft
15. Zala megye 277 000 Ft 184 000 Ft
16. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 273 000 Ft 181 000 Ft
17. Nógrád megye 267 000 Ft 178 000 Ft
18. Békés megye 256 000 Ft 170 000 Ft
19. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 243 000 Ft 162 000 Ft

Meglepő, de megyék szintjén a legnagyobb havi átlagkeresettel nem Pest megye, hanem szimplán csak a Budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók rendelkeznek, ezzel szemben viszont a legkevesebb bevétele Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozóknak van. A legfrissebb adatok azt mutatják, hogy a megyék között Győr-Moson-Sopron a legjobb nettó jövedelmek terén. Őt követik a top 5 listában Fejér megye, Komárom-Esztergom megye, Heves megye és Pest megye. Ha azt vesszük alapul, hol érdemes letelepedni, akkor a bérek szempontjából Győr-Moson-Sopron rendelkezik a legjobb nettó jövedelemmel, a falusi csok szempontjából viszont nem biztos, hogy ez a terület a legjobb választás.

Ahogy korábban már megírtuk, a falusi csok nagy hatással van az ingatlanpiacra. Nem csoda, hiszen sokan pályáztak most új- vagy használt lakás vásárlására. Előző cikkünkben annak jártunk utána, hogy a legolcsóbb járásokban mennyiért vehetünk és mekkora ingatlant valamint, hogy mire elég az erre adott támogatás fele.

Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található Putnoki járás volt a legolcsóbb, 49.080 Ft/m2 árral. Számításaink szerint az ide tartozó Putnoki járásban egy 100 négyzetméteres lakást is meg tudunk vásárolni a falusi csok-ból. Kérdés az, hogy mennyire felel meg az elvárásainknak az, hogy Borsodban a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 181 000 Ft. A legolcsóbb járások között a második és harmadik helyet két Heves megyei járás szerezte meg. A Hevesi járásban 54 642 Ft/m2, a Pétervásárai járásban pedig 57 051 Ft/m2 árral kell számolni, amiért egy 87-90 m2-es ház is kijöhet a falusi csok-ból. Ráadásul Heves megyében a családi kedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 216 000 Ft, ami már egészen jó ajánlatnak számít.

Ha megnézzük ugyan ezt Győr-Moson-Sopron megyével is, ahol a legmagasabb a havi átlagkereset, akkor azt láthatjuk, hogy a megyében Téti járás a legolcsóbb, itt pedig 136 452 Ft/m2 áron vásárolhatunk lakást. Mivel a falusi csok-ból csak ötmilliót szánhatunk lakásvásárlásra, így ebből az összegből itt körülbelül egy 36 négyzetméteres lakást tudunk vásárolni, ami nem teljesíti a meghtározott minimális négyzetméterhatárokat.

Munkahelyek és a falusi csok

Az, hogy hová költözünk azért, hogy kihasználjuk a lakásvásárlásra kapott támogatásokat, attól is függ, hogy a választott megyében, településen milyen munkahely lehetőségek vannak. A falusi csok-kal kapcsolatban megnéztük, hogy megyénként hol érdemes házat, lakást vásárolni.

A 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 8403 milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2019 első negyedévében, ez több mint 5 százalékkal többet jelent, mint egy évvel korábban. A telephely szerinti adatok alapján a megyék döntő többségében és a fővárosban nőtt az ipar teljesítménye. A vidéki viszonyok tekintetében a legnagyobb mértékben, Komárom-Esztergom megyében teljesített jól az ipar, ugyanakkor a legnagyobb teljesítménycsökkenés Nógrád megyében következett be.

Az ország ipari termelésének 65 százalékát hat megye – köztük a főváros - adta. Közülük Győr-Moson-Sopron 13 százalékkal, Budapest 11 százalékkal járult hozzá a kibocsátáshoz, Pest, Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Bács-Kiskun megyében pedig a produktum 9,2–7,2 százalékát állították elő.

Az egy lakosra jutó ipari termelés Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legmagasabb – ez az országos átlag több mint kétszerese. Baranya, Békés, Hajdú-Bihar és Somogy megyében ugyanakkor az országos átlag felét sem érte el a mutató értéke.

A 49 főnél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján az ipari termelés 53 százalékát a gépipar, 18 százalékát a vegyipar adta. A gépipar meghatározó területén, a járműgyártásban országosan 9,1 százalékkal növekedett e szervezeti kör termelési volumene. A járműgyártás legnagyobb bázisait jelentő megyék közül Győr-Moson-Sopron 12 százalékkal, Komárom-Esztergom megyében 22 százalékkal bővült a kibocsátás, Bács-Kiskun megyében viszont 2 százalékkal mérséklődött a termelés volumene.

  Megosztom

hellovidék

falusi csok

falusi csok települések listája

családtámogatási program

lakások

ingatlanok

település

munkahely

munkaerőpiac