Szárazság pusztít a hazai kertekben: ezek az egzotikus növények mindent kibírnak

Magyarország éghajlata nedves kontinentális, meleg, viszonylag hosszú nyarakkal és hideg, de nem túl hosszú telekkel. A klímaváltozás hatására a határok kezdenek elmosódni, az átmeneti évszakok egyre rövidebbek, a teleink pedig melegebbek, időnkénti extrém hidegbetörésekkel. De a Kárpát-medence elhelyezkedésénél és védettségénél fogva óceáni és mediterrán hatásoknak is ki van téve, ami által teleinkben nem csak a kontinentális jellemzők érvényesülnek, helyi mikroklimatikus hatásokkal tarkítva.

Fontos mikroklimatikus tényezők a fekvés (dél, dél-nyugat), az épülethez való közelség, a domborzati viszonyok, valamint a városi klíma. Az épületekhez való közelség, illetve a városi klíma a téli fűtés miatti hőveszteség miatt fontos, hiszen a fal közelébe telepített növények magasabb hőmérséklethez jutnak így.

Sokak számára újdonság, hogy hazánkban viszonylag sok növény átteleltethető szabadföldön, melyeket elsősorban üvegházi növényekként ismertünk korábban. Itt írtunk már arról, milyen, számunkra egzotikus gyümölcsfákat érdemes a hazai kiskertekben is elülteni, mivel jól állják a sarat, valamint gyümölcsük is nagyon finom. Ezúttal a dísznövényeket vesszük górcső alá.

Divatosak az egzotikumok

Egyre többen választanak a kertjükbe olyan trópusi növényeket, amelyeket nyáron dézsában kihelyeznek a kertbe vagy a teraszra, télire pedig a télikertben vagy üvegházban teleltetik át, mivel érzékeny az időjárás szélsőségeire, elsősorban a fagyra. Ugyanakkor egy év erősödés után ezek is kiültethetőek a kertbe, egyesek fagyvédett helyekre, mások a telet is elviselik, fagytűrőek bizonyos mértékig. A legkeresettebbek a mangó, a banán, a kivi, az avokádó, de lehet kapni ehető babért is. Egy nagyobb, 2 és fél méteres banán 284000 forintért kapható. Az egyméteres mangó 21000 Ft, az avokádó pedig 16400, de az egészen kicsi banán 22000 forintért elvihető, tudtuk meg a debreceni Oázis Kertészet faiskolájának a vezetőjétől, Martyin Tibortól.

1. Kaktuszok, jukkák és agavék

1. A kaktuszok az amerikai kontinens zömmel száraz klímájú területeiről származnak. Víztárolásra módosult száruk alakult ki, és a levélzetük is úgy alkalmazkodott, hogy minél kisebb legyen a vízleadó felülete, melynek végeredménye a jellegzetes tüskézet lett.

Formaviláguk, méretük rendkívül változatos: vannak egészen kicsik, párnaszerűen tömött telepeket alkotók, "medvetalp" formájúak, elágazó törzsűek, nagyra növők stb. Egy részük télálló, vagyis nem okoz számukra gondot sem a hideg, sem a csapadék (pl. Cylindropuntia imbricata, Cylindropuntia kleiniae, Opuntia phaeacantha, Op. macrocentra, Op. humifusa, Op. macrorhiza, Op. polyacantha).

Legnagyobb ellenségük a pangó víz

Más részüket viszont védeni kell a téli csapadéktól, különben kirothadnak (pl. Echinocereus triglochidiatus, Escobaria leei, Echinocereus viridiflorus ). E célra tökéletesen megfelel egy olyan fóliasátor a növények fölé, amely nem zár hermetikusan, s a hideget beengedi, a csapadékot viszont nem.

Fontos még a jó vízáteresztő képességű talaj, mert a kaktuszok legnagyobb téli ellensége a pangó víz.

Mivel a kaktuszok növekedési ciklusa genetikailag beprogramozott, ezért a tenyészidőszakban mindent meg kell tenni, hogy növekedjenek. Eredeti élőhelyükön (a fajok zöménél) nyáron nagy a forróság és a szárazság, ezért ekkor leáll a növekedésük, amely csak akkor indul be, amikor jön az enyhe, csapadékosabb, hosszú ősz, és újabban a tél itthon.

Ugyanez a helyzet az azonos élőhelyről származó, szintén pozsgás jukkákkal is. Ha az előbbi feltételek teljesülnek, akkor gyors növekedéssel, virágzással és terméssel (némelyik ehető) hálálják meg gondoskodásunkat. Több fajnál a tél közeledtével az alkalmazkodás érdekes jelét vehetjük észre: megráncosodnak, ugyanis a szövetekben lévő víztartalom egy részét eltávolítják, így biztosítják a fagykárosodás elleni védelmüket.

Teleltetés: a télálló fajoknál nincs tennivalónk. Esetleg a hajtásokról kell a havat eltávolítani, ha sok halmozódik fel, mert a kőkeménnyé fagyott részeket letörheti a súlya. Azoknál a fajoknál, melyeket védeni kell a csapadéktól, egyszerű fóliasátorral megoldhatjuk a problémát. Nem kell hermetikusan zárnia, hiszen a hideg ellen nem kell védekeznünk.

Érdemes belőlük olyan példányt vásárolni, amit már ki ültethetünk a kertünkbe, nem szükséges az előnevelésük. Ezek persze nem olcsók. Az egzotikus kertészetben egy trichocereus pasacana, 70 centiméteres kaktusz, melynek fagytűrése - 10, - 12 Celsius fok, 39000 forintba kerül.

2. A jukkák túlélésére jellemző, hogy fiatalabb korukban egy-egy keményebb tél után az elpusztultnak hitt növény néha hirtelen újra feléled, mintha semmi különösebb nem történt volna.

Ezeknél a növényeknél is fontos a jól vízelvezetésű talaj és a tavaszi, kora nyári öntözés. Ha ezt megkapják, akkor több faj is kibír minimum -20 °C fokot, de némelyik még a -30 - -40 °C-kal is képes dacolni. Virágzás után nem hoznak termést, mert nálunk nem él a beporzást végző rovar: a jukkalégy. A növény körül több sarj tör elő, és a törzset nevelő fajok az eredeti levélrozetta közepén is új hajtást hoznak, biztosítva annak továbbnövekedését. Idősebb korukban több ilyen is előtörhet, és olyankor elágazódik a növény. A törzsnélkülieknél viszont virágzás után a növény lassan elhal, és a sarjak veszik át szerepét

- ismertette Dr. Vincze József szakember.

Teleltetés: hasonló, mint a kaktuszoknál. Fontos a talaj jó vízelvezetése, de erre a legtöbb faj kevésbé érzékeny a kaktuszokhoz viszonyítva. A deformáció megelőzése miatt a nagyobb felrakódott hómennyiséget érdemes eltávolítani, illetve a levélrozettát összekötni. Az egzotikus kertészetben egy prémium, 340 centiméters, 190-200 centiméteres törzsvastagságú óriás yucca rostrata, melynek a fagytűrése mínusz 20 Celsius fokig tart, 1200000 forintba kerül.

3. Agavék

Szintén az amerikai kontinens száraz, sivatagos, félsivatagos területeiről származó pozsgás növények, náluk is rendkívül fontos a talaj jó vízelvezetése. A levélrozetták közepe érzékeny a téli nedvességre. A nálunk fagytűrő agávék kis termetűek, és igen lassan nőnek, így könnyen megoldható mindkét probléma. Jól beváltak eddig az Agave utahensis és az Agave parryi. Az egzotikus kertészetben vásárolható Agave ferdinandi regis fagytűrése -14 Celsius fok, mérete 25 cm, az ára pedig 23000 Ft.

2. Télálló pálmafák és banán

Magyarországon a hetvenes években ültették el az első pálma példányokat, a kínai kenderpálma például jól viseli a telet is (Trachycarpus fortunei).

1. Pálmák

A pálmák sikeres nevelésénél használjunk ki minden mikroklimatikus előnyt. Fontos a jó vízáteresztésű talaj, kerüljön szélvédett helyre, lehetőleg déli-délnyugati homlokzat elé ültetessük, ahol sok napfény éri, és legyen minél nagyobb az ültetni kívánt növény.

Télálló pálmákat és banánt is ültethetünk kertünkbe

Kiültetés után néhány évig érdemes védelmet biztosítani, amíg a gyökérzóna eléri az optimális méretet, illetve alkalmazkodik a növény az új körülményekhez. 2-3, egyes fajoknál 5-6 éves téli védelem után attól kell csak megóvni a legtöbb pálmát, hogy a téli csapadék ne folyhasson be a központi, ún. szívrügyhöz, mert akkor kifagyhat, illetve enyhébb időjárás esetén a gombák végezhetnek vele. Ez könnyen megoldható úgy, hogy egyszerűen a leveleket szorosan összekötözzük. Ha még biztosabbak akarunk lenni, akkor még ennek tetejébe készíthetünk valami "süveget", pl. egy nagyobb használaton kívüli műanyagcserepet húzunk rá. Kifejlett, idősebb példányoknál a szövetek annyira megerősödnek és olyan szorosan állnak az előtörőben lévő levelek, hogy a csapadék ott már nem tud behatolni, tehát ezt a védelmet is el lehet hagyni

- mondta el a szakember.

Az egzotikus kertészetben beszerezhető Chamaerops humillis cerifera pálma teljes mérete 190 cm, fagytűrése -15. -17 Celsius fok, ára pedig 380000 forint.

2. Télálló banán

Hazai viszonyok között egy banánfaj van, amely biztonságosan áttelel, a Japánból származó Musa basjoo. Gyors növekedésű, 4-5 méter magasra is megnövő fajta. A háromméteres magasság elérése után virágozhat, sőt, termést is hozhat. Hazai viszonyok között a tenyészidőszak azonban túl rövid a termés beérleléséhez. A teleltetést több módon is megoldhatjuk. Vagy egyszerűen a törzs alsó részét betakarjuk földdel és hagyjuk, hogy a lágyrészek lefagyjanak. A növény télállóságát ugyanis a föld alatti rhizóma adja, amiből minden tavasszal újból kihajt a növény és rövidesen bámulatos növekedésbe kezd.

Ha napos helyen van, és rendszeresen, bőven kap vizet és tápanyagokat, hetente képes kinevelni egy akár másfél méteres levelet is. Ha szeretnénk, hogy a növényünk a téli időjárástól függően ne a nulláról kezdje minden tavasszal, akkor az első fagy után hagyjunk meg a törzsből egy nagyjából 60 cm hosszú darabot, készítsünk köré egy egyméteres sugarú drótketrecet, tömjük szorosan tele száraz lombbal, szalmával, és végül az egészet borítsuk be fóliával. Ez utóbbi ne legyen hermetikusan zárt, nehogy a gombák végezzenek a növénnyel. Ekkor a banán tavasszal a megőrződött törzsből kezd újból hajtani, ezáltal impozánsabb, nagyobb termetű lesz

- tanácsolja a szakember.

Így ültessük el a vásárolt csemetét, növényt

Ha facsemetét ültetünk, fontos, hogy cserépben, földlabdában, illetve szabad gyökérzettel hoztuk-e el a kertészetből. Utóbbit minél hamarabb ültessük el, de előtte vágjuk le a megsérült gyökérrészeket, minél kevesebbet a teljes gyökérzetből. Ezután áztassuk vízbe, majd állítsuk bele az előzőleg felásott gödörbe, melyben kényelmesen elfér. Lapátoljuk rá a földet, hogy a fa stabilan álljon, majd öntözzük meg. Addig ássuk be a földbe, ameddig előzőleg benne volt, ennek nyomát láthatjuk a szárán.

A faültetés során az egyik legfontosabb művelet a talaj fellazítása, hogy se túl kemény, se túl szellős ne legyen a föld, melybe elhelyezzük a fát, így a gyökerek megfelelően tudnak elhelyezkedni és növekedni benne

- hívja fel a figyelmet Kirsch Áron kertészmérnök.

Érdemes fiatal facsemetét választani, mivel ezek, gyorsabban és könnyebben alkalmazkodnak az új környezethez, és a kisebb fák gyorsabban is fejlődnek, mint a nagyobb társaik, idővel pedig bepótolják az esetleges lemaradást. Nagyon fontos a kiválasztásnál, hogy megnézzük, hogy sértetlen legyen a csemetének a gyökérzete, ágai, a metszési helyek is minél kisebbek legyenek. Ha a gyökérzet csomagolva van, ne spóroljunk a kibontásával, nehogy később csalódnunk kelljen.

A fiatal fák, növények nagyon érzékenyek, ezért a szállításnál legyünk óvatosak és körültekintőek, nehogy közben sérüljenek. Amennyiben nem történik meg az azonnali ültetés, lehetőleg gondoskodjunk a növény gyökerének nedvességpótlásáról, nehogy kiszáradjon ültetésig.

Szerves anyagok használata a nedvességmegtartás javítására

A kerti talajnak rengeteg szerves tápanyagra van szüksége a hatékony víztartáshoz, itt részletesen írtunk erről. Alapvetően minél több természetes összetevőt tartalmaz a talaj, annál hidratáltabb lesz. A száraz talaj kezelésére használt szerves összetevők néhány leggyakoribb formája:

• Komposzt – A szerves anyagok egyik legjobb formája a komposzt. Jó talajszerkezetet alakít ki, jobb víz- és tápanyag-visszatartást tesz lehetővé, és megvédi kerti növényeit számos kerti betegségtől. Saját komposztot készíthetünk bomló elemekből, például gyümölcs- és zöldségmaradványokból. Vidékiek előnyben: szerezz trágyát! Régen, nagyanyáink által használt állati trágya minimálisra csökkenti a nitrátok kimosódását a talajban. Számos istállóból és farmról beszerezhetünk állati trágyát sőt, van, ahol árulják is. A trágyát addig kell komposztálni, amíg sötét, szagtalan anyaggá nem válik, mielőtt a talajba adná. Erre azért érdemes figyelni.
• Tőzegmoha – A tőzegmoha nagyon nedvszívó anyag, amely kiválóan javítja a vízvisszatartást. Nehéz talajokban is elősegíti a jó vízelvezetést, és megkönnyíti a talaj összetételét is.
• Levágott fű – A levágott fű gazdagítja a talajt, megőrzi a nedvességet, és megakadályozza a gyomok növekedését. Csak győződjön meg arról, hogy a levágott pázsit nem tartalmaz gyommagot, különben az egész kertben kihajt.
• Mulcs – Sok kertész esküszik a talajtakaróra, és annak képességére, hogy hűti a talajt és nagyon jól megtartja a nedvességet. A szerves talajtakarók idővel lebomlanak, és javítják a talaj egészségét. Ez tökéletes környezetet teremt a növények fejlődéséhez, miközben védi őket az eróziótól.

Címlapkép: Getty Images