Bakancslista: 5 elképesztő magyarországi túra, mesebeli sziklák és kőtengerek között

Az év első hosszú hétvégéjére több napos kiruccanást nem igazán tervezhettünk, hiszen járványhelyzet van, de így is beleférhet egy-egy közelebbi túra. Hogy ötleteket adjunk, ezúttal szakítunk a várromokkal, és olyan helyek közül válogattunk, ahol a kijelölt útvonalakon, szintén kisebb-nagyobb kapaszkodókkal, csodás természeti képződményekben, sziklákban vagy épp kőtengerekben gyönyörködhetünk. Igyekeztem az ország egészen különböző szegleteiből - hogy ne kelljen messzire autózni - ilyen meseszép túra-célpontokat hozni!

Vadregényes kirándulóhely a Dobogókőtől "néhány lépésre": Zsivány-sziklák

Ha Budapestről tervezitek a kirándulást, az Óbudától alig több mint húsz kilométerre fekvő Pilisszentkereszt sosem okoz csalódást, szűkebb környezete gazdag történelme mellett számos természeti csodával csábítja az arra járókat.

Zsivány-sziklák elnevezését, mihelyst odaérünk, pillanatokon belül megértjük: remek Robin Hood-os kalandfilmet lehetne itt forgatni.

A meredek, 25-30 méter magas sziklafalak két 100 méter hosszú sikátort fognak közre, melyeket egy ferde hasadék köt össze. Több szikla tetejére fel is kapaszkodhatunk, azonban legyünk óvatosak és a nagy mélységek miatt a gyermekeket semmiképp se hagyjuk szabadon kószálni ezen a területen!

A megközelíthetőségről annyit, hogy az ingyenes parkolási lehetőséget is nyújtó Makovecz Zsindelyestől a kék-sáv jelzésen haladva, a nagy parkolónál balra fordulva, mintegy 2 km gyaloglással érhetjük el a Zsivány-sziklákat. Ezen a jelzésen továbbhaladva Pilisszentkereszten át a Szurdok tanösvényhez juthatunk. Dobogókőre visszatérhetünk az eddig kék sávval együtt haladó piros kunkoron (Zsivány körút). Ezesetben Dobogókő nyugati határához érkezünk, hogy annak fő útját követve térjünk vissza kiindulási pontunkhoz).

Szikla tetején állva hintázhatunk: Szentbékkálla kőtengere

A Káli-medence leglátványosabb természeti nevezetessége a bájos Szentbékkálla község melletti Kőtenger. A hatalmas kőtömbökkel borított, ligetes erdőben fekvő terület a Balaton-felvidék egyik legfontosabb geológiai kincse. Hatalmas élmény a látványos sziklaalakzatok közti séta, fel is lehet mászni az impozáns homokkő formációkra, sőt a híres Ingókövet még inogtatni is lehet.

A Káli-medencében több helyen is találunk kisebb-nagyobb kőtengereket, például Kővágóörs mellett, de kétséget kizárólag a szentbékkállai a legnagyobb és a legszebb. Az itt fekvő sziklák a Pannon-tengerben lerakódott homokból képződtek, melyet idővel a feltörő kovasavas oldatok átjártak.

A kőtenger központi helyén egy kisebb ház nagyságú, gigászi ingókő magasodik, az ún. Kelemen-kő, legfelső, közel 10 tonnás kőpadja csak három ponton támaszkodik az alatta fekvő tömbre. Néhány ember súlya már képes kibillenteni egyensúlyából. A Kelemen-kő aljában lévő sziklamélyedés, melyben pont elfér egy ember, szintén állandó fotótéma.

Kényelmes ösvények vezetnek keresztül-kasul a kőtenger sziklái közt, a Theodora-Kékkő tanösvény néhány tájékoztató táblájáról részletes információkat kaphatunk a látványosság kialakulásáról, a területen lévő védett növényekről. Az Országos Kéktúra útvonala is keresztülvezet rajta. Gépkocsival Szentbékkálla községből érhető el legkönnyebben. A faluba beérve, a főutcáról (Kossuth utca) balra, a Jókai utcára kanyarodva (tábla is jelzi), elhagyjuk a falu szélső házait, a Kálvária után a jól járható földúton még 4-500 métert megyünk, majd a következő elágazásnál mindjárt jobbra találunk egy kis parkolót. Onnan már csak pár lépés a tanösvény és a Kéktúra, ill. már látjuk is az első köveket.

Óriások fogai: a Kalapos-kövek

A Kőszegi-hegység egyik csodaszép látnivalója a Kalapos-kövek, ahová az osztrák határ melletti Bozsokról, 9 km-re Kőszegtől induló Óriások útja visz el minket. A Kalapos-kövek tulajdonképpen hatalmas kiálló sziklatömbök, amik valahogy sehogy sem passzolnak a környezetbe, persze megvan a tudományos magyarázata ittlétüknek...

Az embereket régóta foglalkoztatja, hogy miért vagy hogyan jöhettek létre ezek a különös, egyesek szerint szakrális jelentőséggel bíró természeti képződmények. Egy 1908-ban itt megtalált áldozati edényt vivő fiatal nőt ábrázoló bronzszobrocska is azt látszik alátámasztani, hogy ez a hely az őskorban igen fontos, afféle szent hely szerepét tölthette be az itt élők életében.

A kiemelkedő amorf sziklaalakzatok régóta foglalkoztatják ez emberek fantáziáját. Az egyik legenda úgy tartja, hajdan óriások jártak erre és a sziklák az óriások kipotyogott fogai. A másik történet szerint az egyik barlangban az ördög lakott, aki dühében, hogy a velemi Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, úgy beverte a fejét az egyik sziklába, hogy azon egy nagy horpadás keletkezett. Így jöttek létre a Kalapos-kövek és a hozzá közeli Széles-kő különös sziklacsoportjai.

A óriás fogaira emlékeztető képződmények a zöldpala felszínen lévő sziklaalakzatai, amelyek érdekes formákkal örvendeztetik meg az arra járó turistákat. A környéken egyébként több apró barlangot is felkutathatunk.

Az Óriások Útja Tanösvény a Kőszegi-hegység Széles-kő és Kalapos-kő közötti jelentősebb sziklaalakzatait, kisbarlangjait mutatja be. Kiindulópontja a bozsoki Sibrik kastély, onnan a kék háromszög jelzésen elindulva 7 km hosszú, 5 állomásos útvonal vezet a Kalapos-kőig.

Barát és Apáca sziklák

Az ország másik szegletében Bálványköveknek, Kőembereknek vagy Barát és Apáca szikláknak is hívják a Bükk-vidéki Pap-kő oldalában álló sziklaalakzatok. Sirok közigazgatási területén, a Siroki vár bejáratától mintegy 400 m-re északkeletre, a Törökasztal közelében lehet megcsodálni őket.

A sziklaalakzatok a vulkáni működés során kiszóródott riolittufából keletkeztek. A laza anyagba vulkáni bombák hullottak és ágyazódtak be, melyek ellenállóbb anyaga később megvédte az alattuk levő puhább kőzeteket az eróziótól. Egy az 1980-as évek közepén készült felvételen még jól látható a harmadik, nyugati tufatorony fejrésze, amely azonban az 1988-ban készült fényképekről már hiányzik. Sérülését minden bizonnyal az 1986–1987-es földrengés-sorozat okozta, ezen belül a harmadik, parádi epicentrumú, 1987. szeptember 9-i földrengés.

A sziklák a néphagyomány szerint az egymást szerető, kővé vált barát és apáca. Egy másik, hozzájuk fűződő néprege Darnó tündérkirály, Tarna leánya és az udvarló Bodony vitéz tragédiáját meséli el, ezt Kandra Kabos dolgozta fel 1901-ben

A sziklák közelében halad el az Országos Kéktúra 22-es számú szakasza.

Newton-szikla

A Nyugati-Mátra elkeskenyedő gerincének kiugró alakzata a Newton-szikla, amelyről kilátás nyílik a hegység északi szegélyére. Oldalába talányos idézetet véstek - erről kapta a szikla is a nevét.

A „Newton hitétől mentsen meg minket az Isten" szól a felirat, amely William Blake a "Boldogsággal, mely száll dombok felett... " című versének utolsó szakaszának parafrázisa, és feltehetően a gravitáció végzetes következményeire hívja fel a figyelmet.

A Newton-szikla, és a mellette magasodó Szamárkő az Ágasvártól keletre húzódó gerincből kiemelkedő sziklaalakulat. Vulkanikus eredetű képződmény. Az egykori magma feltörés felszínre jutásával, a Szamárkő a tufaszórási fázis közben levegőbe került, és onnan a felszínre visszahullott anyagból épült fel. Szép panoráma nyílik róla északkeleti irányba, tiszta időben a Bükk-hegység résztelei, például a híres Bél-kő is kivehetőek.

Szóval csak óvatosan, mert kihajolni tényleg veszélyes! Viszont, ha fentről rápillanthatunk a Magas-Mátra csúcsaira, a hegyek északi előterére, Nógrád-Heves-Borsod rengetegeire és a felvidéki hegyekre.

Legkönnyebben Mátraszentisvánból lehet megközelíteni a Kék sáv jelzésen.

Címlapkép: Pais-H Szilvia