Népszerű volt a falusi csok a Tisza közelében is
Július 1-től már igényelhető a falusi csok, melynek feltételeiről és lehetőségeiről az elmúlt hónapokban folyamatosan beszámoltunk. Hogy még széleskörűbb információkkal szolgáljunk, a HelloVidék elindított egy falusi csok aloldalt, ahol az összes településről készítettünk egyedi elemzést, legyen szó az adott falura vagy kisvárosra vonatkozó legfontosabb népszámlálási adatokról, lakáspiaci és gazdasági statisztikákról. Korábbi cikkünkben bemutattuk az ország összes olyan települését, ahol a falusi csok kedvezménye igénybe vehető. A listában számos Tisza közeli település és található. Sőt az is kiderült, hogy a falusi csok slágertelepülései között bizony akadnak olyan települések, amelyek nagyon közel találhatók hazánk kedvelt folyójához.
Hatalmas volt a felbolydulás a Tisza-tavon és a Tisza közeli területeken
- Nagyszabású kerékpárút-építés indult el idén, amelynek köszönhetően, 2020 őszére szervizpontok, a kölcsönzők és a pihenőpontok hálózata válik elérhetővé a Tisza-tavon is.
- Írtunk arról is, hogy hétszázmillió forint kormányzati forrásból fejlesztették hét településen a Tisza-tavi szabadstrandokat.
- Beszámoltunk arról is, hogy rohamosan fejlődik a Tisza-tó. Valamint arról is, hogy milyen újítások várják jövőre a látogatókat.
- Fontos történés volt az is, hogy elindult a Felső-tiszai víziturisztikai feljesztés. 500 millió forint vissza nem térítendő támogatásból négy településen - Tiszabecs, Szabolcsveresmart, Rakamaz, Tokaj - egyebek mellett víziturisztikai megállóhelyek jönnek létre.
- Korábban említettük azt is, hogy jövő év áprilisáig mintegy hatvan hektáron élesztik újjá 1,2 milliárd forintból a Holt-Tisza és három holtágának élővilágát a Közép-Tisza mentén.
- De megírtuk azt is, hogy fontos döntés született, hiszen az egy gigaberuházásnak köszönhetően új Tisza-híd fog épülni.
A Tiszán rengeteg fejlesztés történt
Az évet egy igazán különleges hírrel indítottuk januárban, hiszen kiderült, hogy a Magyarországi Nyaralóhajózás Program keretében összesen 20 darab nyaralóhajó érkezik 2020-ig Magyarországra 1,51 milliárd forint értékben, 90 millió forinttal olcsóbban az eredeti tervekhez képest. A MAHART Zrt. és az Aktív Magyarország Kormánybiztosság közös sajtótájékoztatóján a közbeszerzésen nyertes francia cég pedig bemutatta a hajótípusokat. A Program teljes költségvetése 4,66 milliárd forint, amelyből a hajók beszerzésén túl a kikötők építése is megvalósul majd.
Az idei évben 10 darab nyaralóhajóval indult el a Nyaralóhajózás Program tesztüzeme a Tisza-tavon, Felső-Tiszán és a Bodrogon. A nyaralóhajók egyik újdonsága abban rejlik, hogy a hajókat bárki, hajóvezetői engedély nélkül bérelheti ki, és közlekedhet vele az érintett folyószakaszokon. A cél, hogy ezt az új, aktív kikapcsolódási lehetőséget, az Európa-szerte egyre népszerűbb nyaralóhajózást a meghonosítsák Magyarországon, ezáltal hazánk elhelyezése ennek a speciális turisztikai szolgáltatásnak a térképén.
Februárban végigkövettük azt is, ahogy áradt a Tisza. Napi 60-70 centimétert áradt a folyó, Mindszentnél a sodrása gyorsabban átnyomta a kompot a túloldalra, mint a motor. Kétszer annyi hó volt a vízgyűjtő területen, mint amennyi általában lenni szokott. Fontosnak éreztük azt is, hogy utánajárjunk: megismétlődhet-e a 2013-as árvízkatasztrófa a magyar folyók szakaszán vagy sem. Korábbi cikkünkben szakembereket kérdeztünk meg a témával kapcsolatban.
Folyamatosan beszámoltunk az árvízvédelmi fejlesztésekről is. Ahogy írtuk is, nyugodtabban alhatnak a Tisza mellett lakók, több szakaszon zajlottak munkálatok a védelmi rendszer megerősítését illetően. Töltésfejlesztésekkel, árvízkapuk építésével növelték az árvízvédelmi biztonságot az Alsó-Tisza-völgyben, a 12 milliárd forintos költségű beruházás kivitelezési munkálatai ősszel fejeződtek be. A Baks, Szentes, Mindszent, Szegvár és Apátfalva településeket érintő beruházás további célja az árvíz védekezési költségek csökkentése volt, valamint a védett ártéri területek és egyedülálló természeti adottságok megóvása. A projekt keretében a Dong-éri és a Sámson-Apátfalvi-Szárazér-főcsatornán árvízkapuk épültek, valamint a Hármas-Körös és a Tisza folyók bal partjain összesen 9,7 kilométer hosszon töltésfejlesztési munkák zajlottak. A korábban meghibásodott Mindszent I. jelű szivattyútelepet elbontották, ezzel egy időben korszerűsítették és bővítették a Mindszent II-es telepet. A Felső-Kurcai zsilip teljes átépítése és megtörtént két gátőrtelep felújítása is.
Írtunk továbbá arról is, hogy csaknem 23 kilométeren fejlesztették és erősítették meg a Tisza töltéseit a Tivadar feletti folyószakaszokon, a projekt csaknem 14 milliárd forint értékű, uniós támogatásból valósult meg. A beruházás keretében olyan szakaszokon erősítették meg a töltéseket, ahol a Tisza belép Ukrajnából Magyarországra, árvíz érkezésekor ugyanis ezen a folyószakaszon lenne a legkevesebb idő ideiglenes védművek építésére és a töltések magasítására. A vissza nem térítendő támogatásból - a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében megvalósult beruházás keretében - Tiszakóród és Magosliget között, mintegy 23 kilométer hosszban a Tisza bal parti és a Batár bal parti töltéset fejlesztették.
Beszámoltunk arról is, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság (Émvizig) közös projektjének keretében megkezdődhetett a tiszalöki vízlépcső és hajózsilip rekonstrukciója. a kiemelt projekt a Nemzeti Vízstratégia részeként, a Széchenyi 2020 program keretében 5,057 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével valósult meg.
Májusban jó hír érkezett a Tiszáról, örülhettek is a horgászok, mivel jelentős beruházás vette kezdetét. Dobapuszta hullámterében, az elkövetkezendő években ez a terület várhatóan jelentős halszaporulatot fog adni a Tiszának. Közel hatvan hektáron ugyanis itt fognak mesterséges ívóhelyet és halbölcsőt kialakítani. A Közép-Tisza-vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége a Magyar Országos Horgász Szövetséggel (MOHOSZ) konzorciumot alakítva pályázott a halnevelde megvalósítására. A közel 119 millió forintos támogatás felét az állam, a másik felét pedig a konzorcium teremti elő.
Ebben a hónapban egy másik, hasonlóan fontos kezdeményezés is napvilágot látott. A Tisza ökologiai állapotának javítása is célja volt a JoinTisza projektnek, amely öt ország - Ukrajna, Románia, Szlovákia, Szerbia és Magyarország - illetékes minisztériumait, vízügyi intézményeit és több nemzetközi szervezetet tudhat partnerei között. A JoinTisza (azaz: Közös Tisza) projekt célja a vízgyűjtő-gazdálkodás tervezésének és az árvízi kockázat megelőzésének szoros összehangolása volt a folyó mintegy 157 ezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területén a vizek állapotának javításával együtt. A projekt ukrán, román, szlovák, szerb és magyar partnerei látták el a munkacsomagok végrehajtásának irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatokat. Az Integrált Tisza Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata és megújítása mellett az árvíz és az aszály elleni védekezés, valamint a városi vízgazdálkodás is része volt a nemzetközi projektnek.
Szerencsére több program is indult, ami segít a vízminőség javításán. Mérhetően javult a határ menti folyóvizek állapota annak a 4,06 millió eurós (1,36 milliárd forintos) költségvetésű, uniós támogatással megvalósuló beruházásnak köszönhetően, mely során négy romániai és két magyarországi településen - Algyőn és Szegeden - korszerűsítik a szennyvíz kezelését.
Sokáig vártak rá de májusban fontos híd vált járhatóvá. Megindult a vasúti és a közúti forgalom a kiskörei Tisza-hídon, amely a MÁV Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. együttműködésében újult meg. A híd és környezetének karbantartása még folytatódik, ezért a közúti és a vasúti forgalom mellett is érvényben van a sebességkorlátozás.
Érkeztek nem túl kedvező hírek is a Tiszáról, ezek közül voltak súlyos problémát jelentő esetek is. Korábbi cikkünkben már kifejtettük, hogy a hazai természetes fürdőhelyek zöme kiváló minősítést kapott. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) összesítése szerint a 2018-ban üzemelő 253 fürdőhelyről nagyon pozitív a kép; az értékeléshez szükséges éves adatsorral rendelkező 233 természetes fürdővíz 79 százaléka kiváló, 13 százaléka jó, 5 százaléka tűrhető minősítést kapott. Kifogásolt kategóriába mindössze nyolc fürdőhely esett, többségében tiszai fürdőhelyek. Itt a lista, hol nem érdemes fürdőzni a Tiszában.
Hasonló problémát jelet a szemét is, hiszen ennyi szemetet még sosem hozott a Tisza magával, mint ebben az évben. Májusban írtuk meg, hogy az országban csaknem 350 kilométeren rendelt el árvízvédelmi készültséget az Országos Vízügyi Főigazgatóság. A leginkább érintett területek jelenleg Felső-Tisza és a Bodrog, valamint a Túr-Szamos-Kraszna vízrendszere. Ezt a problémát tetőzte az is, hogy a megemelkedett vízszinttel rengeteg szemét érdekezett az országba. Szakemberek akkor kiemelték, hogy nemcsak az uszadékfát sodorja magával a víz, hanem sajnos a vízgyűjtő területen élő lakosság által a patakokba, kisebb folyókba illegálisan elhelyezett kommunális hulladékot is. Ezek pedig a legnagyobb problémát a kiskörei vízlépcsőnél okozták. Néhol volt, hogy három méter vastagon borította a Tiszát az Ukrajnából és Romániából érkezett szemét a duzzasztógátnál. Az így kialkult hulladékszigetben, megszámlálhatatlan mennyiségű műanyag palack mellett gumipapucs, uszadékfa, de még bojler és hűtőszekrénydoboz is úszkált.
A helyzet felszámolása és hatékony kezelése érdekében fogott össze a PET Kupa, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Coca-Cola Magyarország. A cél a folyamatos védekezés, a kitermelt hulladék jelentős mértékű újrahasznosítása és a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítása volt. A háromoldalú együttműködés eredményeként 10 ezer tonna hulladékot és uszadékfát állítottak meg, termeltek ki és dolgoztak fel a kiskörei vízlépcsőnél.
A sziszifuszi munkának lassan, de biztosan látszik az eredménye. A PET Kupa tevékenységeivel kapcsolatban sokszor felmerül a kérdés, hogy a Tiszán az áradások során – főleg Ukrajnából és Romániából – érkező hulladékutánpótlás miatt vajon szélmalomharc-e a palackok elleni küzdelem? Az idei verseny tapasztalatai alapján bebizonyosodott, hogy azokon a folyószakaszokon, ahol a csapatok a korábbi évek során többször jártak és gyűjtötték az ártéri hulladékot, sokkal kevesebb a felhalmozódott szemét.
Többek közt ezért is volt fontos lépés, hogy korszerüsítsék a tiszalöki vízlépcsőt. A szakemberek várhatóan 2022-re végeznek a nemzeti vízstratégia részeként, a Széchenyi 2020 program keretében folyó munkával. A 65 évvel ezelőtt épült létesítmény felújítása az 1990-es években megkezdődött, de nem fejeződött be. A rekonstrukció vissza nem térítendő uniós támogatásból valósul meg, az 5,057 milliárd forintból a műtárgy műszaki állapotának átfogó javítását végzik el, ami közvetett módon az árvízi veszélyeztetettség csökkentését is jelenti. A vízlépcső átfogó rekonstrukciójának köszönhetően biztosítható lesz a létesítmény biztonságos és üzemszerű működése.
Kétség kívül a legkedvesebb dolog, ami a Tiszával kapcsolatban történt az az volt, amikor egy romantikus palackposta sodródott a folyón. Az egyik kiszedett műanyag flakonban kedves üzenetre bukkantak a tiszai PET Kupa szemétszedő versenyének önkéntesei. Azt nem tudhatjuk, hogy teljesült-e a kívánság, de az egyértelműen kiderült, hogy a vízbe hajított PET palackon az elmúlt kilenc év semmiféle nyomot nem hagyott.
Címlapkép: Getty Images