A magas terményárak kedveznek a gazdáknak, de sokan kivárnak az áru eladásával, a raktározáshoz azonban önerő és beruházás szükséges, ugyanakkor a bankok jóval visszahúzódóbbak most az agráriummal kapcsolatban.
A magyar mezőgazdaság számos hiányossággal küzd, ezek leküzdhetőek például a meglévő eredményeink továbbfejlesztésével, valamint a hiányok felszámolásával. Az Agrárszektor elemzésében most az elmúlt évek trendjei mellett a jövő kockázatai és lehetőségei kerülnek szemügyre vételre.
Hazánkban számos "Szedd magad" szilvaültetvény található, ahol a "bolti" ár alatt, azaz nagyjából kilogrammonként 100-300 forintos áron kínálják a garantáltan friss szilvát.
2021-ben kilogrammonként 96 forint a szőlő felvásárlási átlagára hazánkban, 2022-ben tehát minimum 115 forint körül kell lennie. Az Agrárminisztérium is indokoltnak tartja az árak emelkedését, tájékoztatásuk szerint átlagosan 10-20% kellene nőnie a termelői áraknak is idén.
Az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalható forró, csapadékhiányos és aszályos időjárás azonban ezt a kultúrát is megviselte, ami a terméshozamokban is meg fog látszani.
De hogyan locsolhatjuk helyesen növényeket, hogyan garantálhatjuk, hogy még a legmelegebb időszakokban is egészséges és zöld legyen a kertünk? Az Agrárszektor erről kérdezte Megyeri Szabolcs kertészmérnököt.
Hogy milyen árakra számíthatnak a vásárlók és milyen minőségű hagymákkal találják magukat szemben egy üzletbe betérve, az Agrárszektor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségével járt utána.
Magyarországon ugyanis számos „Szedd magad” kajsziültetvény található, ahol a „bolti” ár alatt, azaz nagyjából kilogrammonként 800-1100 forintos áron kínálják a garantáltan friss kajszibarackot.
A magyar agráriumból ma több százmilliárd forintnyi forgótőke hiányzik, elsősorban az állattenyésztő ágazatokban. Ahhoz, hogy az agrárium szereplői ne menjenek tönkre, a durva költségnövekedéseknek be kell épülniük a fogyasztói árakba
A köztudatból igencsak kikopott az, hogy milyen, ha az ember saját magának termeli meg az élelmiszerek jelentős részét. Nem is kell olyan régen visszamennünk az időben, még a mi szüleink/nagyszüleink is sokat tevékenykedtek a kertekben.
A szakember többek között arról is beszélt lapunknak, hogyan lehet megbirkózni az 1 milliárd forintról hirtelen 9 milliárdosra ugrott számlákkal, illetve, mit lehet tenni az infláció, a háború és a madárinfluenza súlyos hatásai ellen.
A csapból is az aszállyal kapcsolatos hírek folynak, nem véletlenül, hiszen nemcsak a mindennapjainkat keseríti meg a forróság, hanem szépen lassan a pénztárcáinkat is.
A Balaton a járvány nagy nyertesei közé tartozik, hiszen sokan nem tudtak vagy éppen nem mertek utazni, ezért inkább belföldön töltötték el a pihenőnapjaikat. Ez ugyanakkor nem járt azzal, hogy a helyi borászatok is annyira fellendültek volna.
A méhészek sincsenek könnyű helyzetben, a forróság rájuk és a méhekre egyaránt kihat. Emellett a kialakult rezsihelyzet is befolyásolhatja a piacot, hiszen az emberek a „hasuktól” vesznek el inkább, és nem az otthonukból.
A szakember szerint az már most biztos, hogy nagyon át fog rendeződni a szántóföldi növénytermesztés hazánkban, ami részben annak is „köszönhető”, hogy míg eddig 430-470 ezer forint volt egy hektár őszi kalászos élőállítási költsége, most úgy látszik, hogy ez el fogja érni a 660-700 ezer forintot is hektáronként.
A fogyasztói szokásokat tekintve elmondható, hogy ma már inkább az 5-8 kilogrammos görögdinnyéket preferálják a magyar családok, de egyre népszerűbbek a kisebb, 4-5 kilogrammos, a magszegény, valamint a 2-4 kilogrammos darabok is.
Van-e egyáltalán még valaki, aki el tud köteleződni az állatai mellett? Hogy hogyan állunk jelenleg a háztáji állattartással, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) segítségével járt utána az Agrárszektor.
De mely módszerek működnek a levéltetvek ellen? Mivel érdemes védekezni ellenük, és melyek azok a módszerek, amelyek kevéssé hatékonyak? Az Agrárszektor erről kérdezte Megyeri Szabolcs kertészmérnököt.
A 2022-es évben - talán nem túlzás ezt mondani - az időjárás lett a szárazföldi növénytermesztők legnagyobb ellensége Magyarországon. A csapadékhiány már az év elején komoly aggodalmakat keltett az ágazat szereplőiben.
A természetesség az élet minden területén fontos, legyen szó viselkedésről, élelmiszerekről, termelésről és nem szabad kihagyni a sorból a szépségipart sem.
Budapest 19℃ (eső)