Jó évet zárhatnak a Zala megyei gazdák: több búza és repce termett
Zala megyében búzából és repcéből is több termett idén, mint az elmúlt évben, a búza hektáronkénti átlaghozama egy tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget.
Zala megyében búzából és repcéből is több termett idén, mint az elmúlt évben, a búza hektáronkénti átlaghozama egy tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget.
Elengedhetetlen a talaj szervesanyag-utánpótlása hosszú távú gazdálkodás sikerességéhez. Az elmúlt ötven évben a talaj tápanyagtartalma nem tíz százalékkal csökkent, hanem tíz százalékra esett vissza.
A gazdák már készülhetnek az őszi kalászosok vetésére. Idén az őszi kalászosok ára enyhén emelkedhet.
Közepesnél enyhén jobb lehet idén a szilvatermés, 6600 hektárról mintegy 60-65 ezer tonnát szedhetnek le a termesztők, akik tavaly 65-70 ezer tonnát takarítottak be.
A dohány betakarítása rendkívül nehéz fizikai munka, ezért sokszor a magasabb bérekkel sem tudják elcsábítani a közmunkásokat sem a termelők.
A klímaváltozás miatt rengeteg új megoldás született a mezőgazdaságban, ugyanakkor úgy néz ki, hogy ezek mégsem fogják megváltani a világot.
A mezőgazdaság fejlesztése kiemelten fontos a jövő szempontjából: kisebb területen, professzionális gazdálkodással, változó időjárási körülmények között kell magas minőségű mezőgazdasági termékeket előállítani.
Bár gyengült optimizmusuk, még mindig bizakodva tekintenek a jövőbe a magyar agrárvállalkozások, rövid távon leginkább a világpiaci helyzet, hosszú távon pedig az uniós agrárpolitika miatt fogalmaztak meg kétségeket.
Az őszi búza 90 százalékának betakarítása már megtörtént, a termésátlag országosan 5,25 tonna körül alakul hektáronként.
Idén a szokottnál korábbi szüretre készülnek a szőlősgazdák, ez a júliusi száraz, meleg időjárásnak köszönhető. Nem lesz könnyű helyzetben azok a szőlőtermelők, akik nem feldolgozni, hanem értékesíteni szeretnék a szőlőt, mert várhatóan idén kisebb lesz a kereslet.
Az agrárkutatási központ három évig évi 260 millió forintos támogatást kap. Az a cél, hogy a magyar állami kutatóintézetek egy adott vagy több témának nemzetközi szinten is a centrumává váljanak.
A nyári kalászosok és a repce aratása véget ért: a viszontagságos időjárás ellenére tartották a gazdák az átlagos ütemtervét.
Átlagos lett idén a szilvatermés, azonban a gazdáknak nincs okuk az örömre: a korábbi évekhez képest a pálinkafőzők jóval kisebb mennyiséget vásárolnak fel.
A magasabb minőségű termékek iránti kereslet felfutása okozza a tavalyinál magasabb zöldségárakat, nem a terméshiány.
Az elmúlt hetekben arról lehetett olvasni, hogy a paradicsom és a paprika akár 70-80 százalékkal is drágulhat. Az áremelkedés azonban nem teljesen így zajlik, erről Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke beszélt.
Fele annyi alma terem idén, mint tavaly, ami természetesen az árakra is hatással lesz.
Jótékony célt is szolgál a gabona: a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem programot 2019-ben minden eddiginél szélesebb körben szervezték meg. A gyűjtés célja az volt, hogy minél több rászoruló gyermek jusson jó minőségű kenyérhez.
Az Árpád-Agrár Zrt. területein jártunk, ahol folyamatosan aratnak és öröm az ürömben, hogy bár az időjárás okozott fejtörést, mégis a végeredmény, a terméshozam megfelel az elvárásoknak.
Nagy István agrárminiszter szerint újra meg kell tanítanunk a gyerekeket arra, hogy mi a természet rendje, valamint meg kell ismertetni a társadalmat azon folyamatokkal, amelyek eredményeként az élelmiszer az asztalra kerül.
Hazánkban idén az átlagosnál kevesebb alma terem. Az előzetes becslések szerint mintegy 450 ezer tonna almatermés várható.