Itt a szomorú lista: ezek voltak a legdurvább környezetszennyezések 2020-ban itthon

A környezetszennyezésről, természetkárosításról leggyakrabban a légszennyezettség, szmogriadók, az illegális hulladéklerakás, szemétégetés kapcsán hallunk. Már régóta tudott tény, hogy a levegőben lévő szennyező anyagok egy idő után megbetegedéshez vagy halálhoz vezethetnek. A szennyezők egy részét nem is érezzük, ezek az iparosodott világ, az elmúlt néhány száz év termékei, érzékelésükre és az ellenük való védekezés kifejlesztésére nem állt rendelkezésre sok millió éves evolúció, mint a természetes eredetű légszennyezők esetén, tájékoztat a Levegő Munkacsoport. Ilyen szennyezők az ultrafinom részecskék, melyek a dízel motorokból kerülnek a környezetbe és közel 16000 ember idő előtti halálát okozzák Magyarországon, vagy a talajközeli ózon, mely az emberi tevékenység során levegőbe jutó nitrózus gázokból és szénhidrogénekből keletkezik nyári napokon.

A hulladékkezelés szintén hatalmas kihívást jelent minden társadalomban. Hosszú évek, évtizedek óta probléma Magyarországon az illegális hulladéklerakás. Egyik fajtája az úgynevezett „hétköznapi szemetelés”, ami a csikkek, kiürült sörös- és üdítősdobozok, palackok elhajigálását jelenti. Kvázi spontán dolog, ami szinte bárhol előfordulhat. A települések köztisztaságának megőrzése mellett leginkább a kirándulók szemetelése okoz gondot e téren, a természeti környezetben. A másik fajta elsősorban lakossági és valamennyire szolgáltatási probléma, ez a szándékos hulladékelhelyezés illegális helyeken. Ide tartoznak az erdőbe kidobott hűtőszekrények, elhajigált gumiabroncsok, de a legnagyobb problémát a lakásfelújítás, karbantartás, építkezés során keletkező sitt jelenti. A jellemzően nagyobb mennyiségű hulladék gyakran nem őrzött erdei területeken, árkokban, árterületen köt ki. Az igazi gond akkor kezdődik, amikor egy cég felszámolásra kerül, és a vagyona nem elegendő arra, hogy a telephelyén felhalmozott (adott esetben veszélyes) hulladék kezeléséről gondoskodjon - erről részletesen írtunk korábbi cikkünkben.

A téma fontosságának jegyében most olyan környezetszennyezéssel, természetkárosítással kapcsolatos történéseket szedtünk össze, amelyek különösen nagy port kavartak 2020-ban Magyarországon.

Brutális olajszennyezés Szigetszentmiklósnál

Az elmúlt 50 év legsúlyosabb olajszennyezése történt meg decemberben a Ráckevei-Soroksári-Duna-ágnál, Szigetszentmiklósnál. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóságra érkezett bejelentés arról, hogy a Tebe sor és a Rév sor kereszteződésénél lévő csapadékvíz-csatorna kifolyónál és a nádasban olajszennyeződés nyomai látszanak. Az önkormányzati kezelésben lévő csatorna a Ráckevei (Soroksári)-Dunába torkollik. A helyszíni szemle után a torkolatnál nagy mennyiségű, sötét színű, sűrű szénhidrogén-származékot találtak, ami a csatorna teljes hosszában és az RSD parti sávjának növényzetén is jelen volt, körülbelül 2000 négyzetméteres kiterjedésben, változó, 2-5 cm vastagságban.

December végéig már több mint 400 ezer kilogramm veszélyes hulladéktól tisztították meg a helyszínt, hatalmas mennyiségű szennyezett növényzetet és iszapot szállítottak el. Minden igyekezet ellenére azonban a szennyezés előtti állapot elérése még évekig el fog tartani. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság a szennyezés miatt feljelentést tett, a rendőrség nyomozást indított ismeretlen tettes ellen. Mostanra már több mint tízmilliós nyomravezetői díjat adtak össze civilek, hogy minél hamarabb előkerüljön, aki felelős a borzalmas szennyezésért.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság több videót is feltöltött a munkálatokról:

December 30-án sajnos ismét nagy mennyiségű olajat találtak a csatornában, erről számol be legalábbis egy újabb Facebook-bejegyzés. Ebből az is kiderül, hogy a helyszínen lévő vízügyi ügyeletesek azonnal megkezdték az érkező olaj befogását.

Védett állatok pusztulását okozta a mederkotrás

A halak, kétéltűek és más gerinces állatok telélési időszakában kezdték meg az Ively-ér kotrását, nem véletlen, hogy a kihányt iszapban rengeteg elhullott élőlényt találtak. Mi is beszámoltunk arról, hogy szeptemberben hirdették ki az Országos Vízügyi Főigazgatóság közbeszerzésének eredményét a taktaközi-öntözőrendszer rekonstrukciójára. A feladat része a csatorna megtisztítása, amely a környék cserjeirtásával, fakitermeléssel és egy közel 5 kilométeres szakaszon az iszap mederből való kitermelésével jár. A mederkotrást a téli időszakban már el is kezdte a kivitelező cég, aminek jelentős ökológiai pusztítás lett az eredménye, mivel sok kétéltű, halak, rovarok, más puhatestű és gerinces állat ilyenkor telel. Sokuk beássa magát az iszapba, vagy a parti talajba vájt üregekbe húzódik vissza.

A Tokaji Természetvédelmi Egyesület képeket is közzétett az elhullott élőlényekről, amelyeken látható például elpusztult vöröshasú unka, vagy elpusztult réti csík is. Az állatok mind védettek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság később jelezte, hogy a Szerencsi Rendőrkapitányság természetkárosítás bűntett miatt rendelt el nyomozást, és szakértők bevonásával vizsgálja az eset körülményeit.

Az elfeketedett patak

A katasztrófavédelem is kivonult egy ismeretlen szennyezés helyszínére májusban Papkeszinél, ahol napok óta feketéllett a Séd patak vize, és nagy számban pusztulnak el a halak is. A Bakonyban eredő, Veszprémet is átszelő patak szennyezéséről fotó is készült, amin látszik, hogy teljesen feketévé vált a vize. Helyi beszámolók szerint ez nem egyszeri eset volt.

A helyszínre a balatonfűzfői hivatásos tűzoltók és a Veszprém megyei katasztrófavédelmi mobil labor vonult ki, és megállapították, hogy a szennyeződést megelőző napokban meder-karbantartási munkálatokat, kotrást végeztek, emiatt felkavarodott az iszap, ami a víz elszíneződésével és halpusztulással járt.

Intenzív habzás a Rábán

A vízügyi igazgatóság szerint nem külső vegyi szennyezésről volt szó decemberben, amikor ismeretlen eredetű és nagy kiterjedésű habzásra figyeltek fel a Rábán, a nicki műgátnál. Több szemtanú is azt állította később, hogy Szentgotthárdnál és Alszószölnöknél is hasonló volt a helyzet.

Az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság a gátnál szemrevételezte a habot, a szaga és textúrája alapján azt állapították meg, hogy nem külső vegyi szennyezésből származik.

A helyiek szerint mindez azonban egy brutális mennyiségű szennyvíz kiengedése miatt történt így. Volt, aki az ausztriai áradásokkal magyarázta a jelenséget, illetve az osztrák gyárakat is említik lehetséges szennyezőként. Mások tudni vélik, hogy a Rába menti települések szennyvíztelepeiről a folyó áradásakor rendszeresen a Rábába engedik a szennyvízkezelés után visszamaradt anyagot. A vízügyi igazgatóság később arról tájékoztatott, hogy megvizsgálták az összes környező szennyvízbebocsátó üzemet magyar és osztrák oldalon is, több ponton vettek mintát a vízből. Az eredmények alapján nem látnak rá okot, hogy környezetszennyező tevékenységre gyanakodjanak. Eddigi tapasztalataik azt mutatják, hogy ilyen mértékű habzást a lebomló szerves anyagok – például az őszi levelek, vagy a mezőgazdasági talaj – is okozhatnak, így nem került sor további intézkedésre sem.

Gyógyszer-hatóanyagok és nádirtás: ez sújtja a Balatont

A Pécsi Tudományegyetem és a Balatoni Limnológiai Intézet közös kutatása során 71-féle gyógyszer-hatóanyagot mutattak ki a Balatonban és a tó vízgyűjtő területén februárban. Pirger Zsolt, a Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa elmondása alapján általában ezek a hatóanyagok természetesen kiválasztás útján, vagyis például vizelettel és az izzadtsággal kerülnek a tóba. Antidepresszánsok, hormonszármazékok közül találtak a legtöbbet a tíz gyűjtési ponton, egy-egy fesztivált követően pedig jól kimutatható volt a koffein és a különféle kedélyjavítók hatóanyagai is.

A szakember szerint továbbra is fontos vizsgálni, hogy ezen gyógyszermaradványok milyen hatással vannak a víz ökoszisztémájára, a gerinces és gerinctelen élőlényekre. A hatóanyagoktól láthatóan megváltozik például a puhatestűek viselkedése, mozgása, aktivitása, táplálkozása és szaporodása. A jövőben ezért tovább vizsgálják, hogy a hatóanyagok milyen hatással vannak a víz ökoszisztémájára, az élőlények viselkedésére és szaporodására.

A tavat veszélyezteti az illegális nádirtás is. Már rengetegszer felhívták arra a figyelmet, hogy tudomásul kell venni: ha a nádasok eltűnnek a Balaton környékéről, akkor maga a tó is el fog tűnni. Néhány év alatt 2,5 százalékkal csökkent a tó nádterülete.

Az elmúlt években több mint egy-egy hektárnyi nádas tűnt el Balatonakali, Balatonföldvár, Szántód, Fonyód partjairól, és ezer négyzetméter körül csökkent a nádasterület Balatonfenyves, Balatonalmádi, Keszthely, Balatonmáriafürdő, Gyenesdiás, Badacsonytomaj, Zamárdi, Siófok, Balatonudvari és Badacsonytördemic térségében.

Csak Balatongyörökön négy év alatt 91-ről 127-re nőtt az illegális stégek, bejárók, feltöltések száma, melyek mind nádirtással jártak. Tavaly pedig Balatonakaliban, az egykori kemping területén épülő villapark miatt irtottak ki csaknem 1500 négyzetméter nádast. Ez azért is nagyon rossz tendencia, mert a nádpusztulás jelentős hatással van a Balatonra: a feltöltés az egybefüggő nádasok egységes szerkezetének felbomlását, feldarabolódását eredményezheti, ami befolyásolhatja a vízminőséget is.

Címkép: MTI, Máthé Zoltán