Fogytán van a hazai termesztésű burgonya a tárolókban, de ha nem történik valami váratlan esemény, január végéig még kitarthatnak a készletek. Áruhiánytól nem kell tartani, de éppen az ársapka az, ami nehézségeket okozhat az ellátásban.
Történelmi pillanat jöhet a magyar kukoricatermésben Magyarországon: importálni kell ezt a terményt, ugyanis annyira rossz az idei év termésszáma, hogy nem elégíti ki az igényeket. A megoldás éppen egy háborútól szenvedő országból érkezhet.
A múlt hét második felében bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: megjelent az importsertéshús: a CBA üzletláncban és több Príma boltban lehetett találkozni spanyol termékekkel.
Júniusban az export euróban számított értéke 21,9, az importé 23,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 680 millió euró volt, 2 millió euróval több a tavaly júniusinál.
A magyar méz helyzete nemcsak itthon és a nemzetközi piacon is elkeserítő. A kínai és az ukrán méz fokozatosan kiszorítja az exportpiacról, ugyanakkor a mézhamisítás miatt a hazai polcokon is az olcsó utánzat kap egyre inkább helyet.
A piacon most mindenki találgatja, mi következik. Egyes spekulációk szerint elképzelhető, hogy bizonyos értékesebb húsrészek ára emelkedik, megjelenhet az átárazási kényszer.
A hazai földieper jó minőségű, ízletes. Ezért érdemes közvetlenül a termelőtől származó friss, biztonságos, magyar termékeket és élelmiszereket keresni.
Évente az országban 2-2,2 millió vágott fenyőt, mintegy tízezer cserepes fenyőt és 200 ezer műfenyőt értékesítenek, amelynek becsült értéke összesen 10-12 milliárd forintot tesz ki.
Zuhanórepülésben a málnatermesztők száma: közel az import termékek egyeduralma?
Az UHT-tejek 5 százalékos áfája az import tejek kiszorulását hozhatja.
Legalább 1990 óta nem volt példa arra, hogy ne termett volna Magyarországon legalább annyi kukorica, mint amennyi a belföldi igényeket fedezné. De idén Magyarország importra szorul kukoricából.
Méhészek szerint a szélsőséges időjárással és a kockázatos döntésekkel ezentúl számolni kell. Az akác hozama tavaly ugyan jobb volt a vártnál, így is kevés a méz a piacon, miközben az ukrán import uralja a keverékeket.
Hosszú idő után nem nőtt, hanem mintegy húsz százalékkal esett az importépítőfa beszerzési ára. Rövidült a szállítási határidő is. Július első felében még 300 százalékkal drágábban juthattunk építőfához.
Mivel a magyarországi málnatermelés nem tudja kielégíteni az igényeket, rendszeresen érkezik import Spanyolországból és Olaszországból, de dél-amerikai áruval is lehet találkozni a boltokban. A málna ára pedig egyre csak emelkedik.
Bár Magyarország az unió négy legjelentősebb paprikatermesztője között van, csökkent az export és nőtt az import.
Tartja az árát a sárgadinnye a szegedi Mars téri piacon, jellemzően 300–400 forintért kínálják kilóját, van persze 500-hoz közelítő is, és persze egy kicsit már túlérett, fele annyiért.
A bor értékesítésében a legnagyobb gond a hazai fogyasztás visszaesése.
Az első nyolc hónapban hazánk a 33,8 ezer tonna export mellett 6,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált a KSH legfrissebb adatai szerint. Az export mennyisége 16 százalékkal nőtt, az importé 31 százalékkal csökkent a tavaly mértekhez képest.
Az import 80 százaléka négy országból jön.
Megkezdődött a vizsgálat a baromfitollal szennyezett, szlovák előállítású vákuumcsomagolt, hőkezelt virsli ügyében.
Budapest 12℃ (eső)